Csendes Percek, 1957 (5. évfolyam, 25-30. szám)

1957-01-01 / 25. szám

OLVASD: János első levele 4:1-9. “Te pedig elmenvén, hirdesd az Isten országát.” Lukács ev. 9:60. ßlBUIA Társulatunk terjesztői között van egy fiatal ember, aki végigutazta csaknem az egész Dél Ame­rikát a színházi társulattal, akikkel azelőtt évekig együtt dolgozott. Kimerítő, testet-lelket emésztő foglalkozás volt ez és lelkében soha nem tudott nyugalmat találni. Egyszer valaki megajándékozta egy Bibliával. Már csak kíváncsiságból is forgatni, olvasgatni kezdte. S egyre inkább kezdte meglátni bűnös életét, de ezzel együtt azt is, hogy Isten szerető, megbocsátó Édesatyja. így Írja le megtérését: “A Szentirás olvasása által jutottam közelebb az örökélet forrásához, miközben egyre távolabb maradt mögöttem rossz emlékekkel ter­helt múltam. Isten küldő szava szólalt meg benne s azóta is utazom, de most már nem régi, haszontalan munkám dolgaiban, hanem az evangélium terjesztésé­nek útjain.” Nagy igazságot példáz ennek a fiatal embernek az élete. Megszentelt küldetést kap mindenkinek élete, a­­mint átadtuk azt Isten országának szolgálatára. Szép és idvességes dolog Isten megbocsátó szeretetét hirdetni az embereknek. SZERDA, JANUÁR 16. IMÁDKOZZUNK! Ur Jézus Krisztus! Légy áldott, hogy feláldoztad önmagad e világ megváltásáért. Taníts meg minket arra Lelked által, hogy a mi magunk számára elnyert kegyelemmel együtt küldetést is kaptunk, hogy másokkal is megosszuk e nagy ajándékot. Hasz­nálj fel minket a Te szolgálatodban. Ámen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: A Krisztus szeretete lelkesít minket arra, hogy az evangé­liumot hirdessük minden teremtésnek. Cavers Dávid (Ontario)

Next

/
Oldalképek
Tartalom