Csendes Percek, 1957 (5. évfolyam, 25-30. szám)

1957-05-01 / 27. szám

HÉTFŐ,MÁJUS 6 .

OLVASD: Mózes ötödik könyve 11:18-21.

“Én és az én házam az Urnák szolgálunk." Jozsué könyve 24:15.

JGY mohamedán diákot láttunk vendégül egyszer otthonunkban. Hozta magával kis imaszőnyegét s az első dolog, amit megkérdezett, hogy merre van kelet. Amikor eljött az imádkozás órája, letérdelt kis imaszőnyegére és úgy imádkozott. Ugyanakkor én a magam emlékezetében kutattam, hogy vájjon hány keresztyén otthonban lehet látni valakit imádkozni?

Igaz, az imádságot nem szabad nyilvánosság elé szánnunk és Krisztus nem kívánja tőlünk, hogy mások lássanak minket imádkozni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy titkolnunk kellene azt, ha imádkozunk. Pedig a legtöbben azt tesszük. A mások jelenlétében való imádkozás jelenthet példaadást és indíttatást a többieknek. Ez különösen áll családi körben való imádkozásra. Jó dolog az, ha a családi otthon az imádság iskolája is. Nincs erősebb vára senkinek, mint akinek családja együtt tud imádkozni.

IMÁDKOZZUNK!

Istenünk, taníts minket imádkozni! Segíts arra, hogy otthonunk is templomod legyen, ahol akaratod az élet mindennapi dolgaiban hirdettetik, ahol mnden áldásodért együtt adnak hálát gyermekeid. Add meg nekünk, hogy a mi családunk is, úgy, amint van, beleépüljön a Te Országodba. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Az imádság útján Isten betér a legszerényebb otthonba is.

Sexon E. Humphreys (Ohio)