Csendes Percek, 1957 (5. évfolyam, 25-30. szám)

1957-03-01 / 26. szám

OLVASD: Lukács evangélioma 24:13-35. “... Jézus hozzájuk menvén, velük együtt megy vala az úton.” Luk 24:15. PÉNTEK, ÁPRILIS 19. BT jó barát haladt az emmausi poros úton. A keresz­teken járt a gondolatuk, — különösen az egyiken, amely ott állt a Golgotán. Jézus, akitől ők oly sokat vár­tak meghalt a kereszten. Szomorú szívvel visszatérőben voltak hát éppen emmausi otthonukba. Amint arról beszélgettek, hogy mi történt Jézussal, egy Idegen csatlakozott hozzájuk és velük együtt gyalo­golt tovább. Beszélgetett velük mindaddig, míg Bmmaus­­ba értek. Meg is hívták vacsorára. Amint vette a kenye­ret, megáldotta és megtörte azt s azután adott nekik is belőle, felismerték az Idegenben Krisztust. Most már tudták, hogy az ő Uruk él! Nekünk is lehet részünk abban a felséges hitta­pasztalatban, hogy Jézus él és szeretetheti velünk van. Jones E. Stanley, a jelenkor nagy, indiai misszionáriusa mondja, hogy Ő a “minden út Krisztusa”. Krisztus nincs többé Galilea útjaira és Jeruzsálem utcáira korlátozva; Ö velünk jár, mellettünk halad, bármerre megyünk. Ő forrósitja át sziveinket, amint életútunkat járjuk. IMÁDKOZZUNK! Köszönjük, Krisztusunk, hogy kiábrándulásunkat örömre vál­toztatod. Segíts ma is, hogy átérezzük a Te je'enlétedet, amint az élet mindennapi ösvényein és poros utcáin járunk. A Te áldott nevedben kérjük ezt, ki tanítottál imádkozni minket: “Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben ...” Ámen. Musk P. Győző (Maine)

Next

/
Oldalképek
Tartalom