Csendes Percek, 1957 (5. évfolyam, 25-30. szám)
1957-03-01 / 26. szám
OLVASD: János evangélioma 19:13-18. “És emelvén az ő keresztfáját, méné az úgynevezett Koponya-helyére, amelyet héberül Golgothának hívnak.” Ján. 19:17. £GY fiatalasszony elviselhetetlenül nehéznek találta keresztjét, — nehéz életsorsát. Valaki azt tanácsolta neki, hogy cserélje ki egy másikkal, egy könnyebb kereszttel s azt talán jobban fogja szeretni. Nem talált kettőt se, egymáshoz mindenben hasonlót. Egyik könynyebbnek és pompásabbnak látszott, másik nehezebbnek és durvábbnak. Amint végiggondolta sorban a mások keresztjeit, arra az eredményre jutott, hogy — ha talán némelyik kívánatosabbnak és könnyebbnek látszik is első pillantásra, mint az övé, — viselni egyiket se lenne könnyebb. Nem tudta volna elviselni a testi szenvedésnek azt a keresztjét, amit édesanyja oly nagy türelemmel s oly régóta hordott. Nővére keresztje könnyűnek látszott, de mikor megpróbálta felemelni, észrevette, hogy szomorúsággal van rakva. A szomszédék keresztjét is fontolgatta. de rájött, hogy titkolt megpróbáltatások nehezítik. Hamarosan rájött, hogy legalkalmasabb a saját keresztje és örömmel vállalta annak továbbhordozását. Isten törődik a mi keresztjeinkkel. Tudja, hogy milyen keresztek elviselésére hivattunk. Ismeri teherbírásunkat és gyengeségünket. És lehetőséget ad a győzelemre: Krisztusban mi is győzhetünk. Krisztusban mindenre van erőnk. IMÁDKOZZUNK! Mennyei Atyánk, köszönjük azokat a kereszteket, melyeknek hordozására minket elhívtál. Adj erőt Jézus Krisztus által, hogy ma is szívesen hordozzuk azokat. Kereszthordozó Megváltónk nevében kérünk. Ámen. Howard E. Hazel (Kalifornia) PÉNTEK, ÁPRILIS 12.