Csendes Percek, 1956 (4. évfolyam, 19-24. szám)

1956-03-01 / 20. szám

OLVASD: Róma 5:17-21.

“Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.’’ János 14:6.

K*s hajónk alighogy kiindult a kikötőből, hogy viszszavigyen bennünket Okinawa szigetére, máris viharba került. Nem volt más választásunk, mint visszatérni a kikötőbe, ahonnan elindultunk. A sötétség már beállt, mikor visszaérkeztünk az öbölhöz, ahová a hajó csaik egy keskeny nyíláson keresztül tudott bejutni, mert köröskörül mindenütt koráll szigetek voltak. A nyílást lámpák jelezték volna, de azok most nem voltak meggyujtva, úgy hogy a legkisebb tévedés is azonnal zátonyra vihette volna a hajót. Úgy tudtunk bejutni az öbölbe, hogy a kapitány a hajó reflektoraival kereste meg a vizen lévő jelzőlámpákat, amelyek a biztonságos utat mutatták.

A jelzőlámpák jelezték az utat. A kapitány megtehette volna azt is, hogy nem törődik ezekkel a lámpákkal, de tudta, hogy az utat ő előtte mások jelezték meg s hogy ha ezt az utat követi, akkor nincs veszélyben.

Krisztus követésének az útja világosan meg van jelölve a mi számunkra s ezt az utat, évszázadokon keresztül használták és próbálták ki. Ila ezen az úton járunk, valóságos életet találunk mind itt e földön, mind pedig ezután.

I M A D KÓZZUNK!

Mennyei Atyánk, Te küldted el hozzánk az Ur Jézust, hogy legyen a mi számunkra út, igazság és élet. Adj nékünk hitet és erőt, hogy követni tudjuk öt s el tudjuk fogadni azt az új életet, amit Te ígérsz nékünk őáltala. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

“Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága." (Zsoltárok 119:105.)

KEDD,, MÁRCIUS 13.

Rickard C. Harold (Okinawa)