Csendes Percek, 1956 (4. évfolyam, 19-24. szám)

1956-01-01 / 19. szám

KEDD, JANUÁR 3. OLVASD: Lukács 18:1-8. . Mindig imádkozni kell és meg nem restülni.” Lukács 18:1. I^BRiTÉSZiEK “kőtörő-virágnak” hívják azt a kis szik­la-rózsát, melynek az a tulajdonsává. hogy szívós, kitartó munkával gyökeret ereszt a sziklába és szétha­sítja azt. Jó példája ez az imádságnak. Sokszor érezzük ma­gunkat olyan gyengének, mint ez az ujjaink közt szét­­morzsolható kis növény. De a csöndes, szeretetteljes és állhatatos imádság meg tudja nyitni a kőkemény szive­ket és a bűnös lelkeket is Isten szeretete számára, hogy Ö belépjen és benne lakozzék. Az imádság sokszor ne­hézségek hegyeit omlasztja le, hogy utat nyisson. El­lenkezés sötéten tornyosuló szikláit dönti le az imádko­zás, hogy világosság támadjon. Mig csak a gyökerei kapaszkodnak, ez a kis növény továbbdolgozik. Krisztusba gyökerezve imádságban, meg tudjuk őrizni lelki békességünket s alázatosan s türe­­lammel tudunk munkálkodni őérte. Isten megőrzi a mi imádság-életünk kicsi virágát is, ha kérjük tőle, hiszen ő hivott el erre. ő megcselekszi, hogy meg ne restüljünk, sőt szüntelen imádkozva, növe­kedjünk a kegyelemben az ő dicsőségére. IMÁDKOZZUNK! ‘‘Te vagy Teremtőnk, Istenünk. Te hívtál el gyermekeiddé. Add, hogy soha el ne térjünk Tetőled, hanem tartsunk ki az imádságban és az Éretted való szolgálatban. Krisztus Jéz.s, a mi Urunk nevében. Ámen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: “Igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése.” (Jakab 5:16.) Cant Barbara (Skócia)

Next

/
Oldalképek
Tartalom