Csendes Percek, 1956 (4. évfolyam, 19-24. szám)

1956-01-01 / 19. szám

OLVASD: János 13:34-38. "Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítvá­nyaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok. Ján. 13:35. ^GYISZBR nagyon késő éjszaka érkeztünk Észak-Kiná­­ban egy erős kőfallal körülvett város kapujához. A kapu már akkor be volt zárva. Igazolványainkat azon­ban benyújtottuk a figyelő nyíláson az őrségnek. Hama­rosan megnyílt a kapu és mi bemehettünk. Egyszer majd te is .meg én is az örökélet kapuja előtt fogunk állani. Mi biztosítja majd akkor nekünk a bemenetelt? Az, hogy ismerjük a Bibliát? Vagy, hogy meg vagyunk keresztelkedve? Vagy, hogy milyen sokat dolgoztunk az egyházunkért? Vájjon a lelkész, vagy a, gondnokunk ajánló levele segít majd rajtunk? Vagy, az adományaink nagysága? Vagy, hogy mi milyen pompás keresztyén életet éltünk? Jézus adja meg rá az igazi feleletet, erre valóban felépíthetjük reménységeinket. Ő azt mondja: “Erről is­meri meg mindenki, hogy az én tanítványaim va?yt.k, ha egymást szeretni fogjátok.” (János. 13:36.) Hogy ütjük meg a mértéket, mint emberek és mint egyház. Szeretünk-e minden embert nemzetiségre való tekintet nélkül? Szeretünk-e mindenkit felekezeti kü­lönbség nélkül? Tudunk-e mindenkit szeretni foglalko­zására és származására való tekintet nélkül? IMÁDKOZZUNK! Édesatyánk az áldott Ur Jézusban! Segíts, hogy a mai naptól fogva mindenkit egyformán tudjak szeretni, tekintet nél­kül arra, hogy milyen vallású és hogy hol született? Add, hogy mindenkiben Tégedet szeresselek, hiszen Te mindenkiért adtad a Te egyetlen Fiadat. Az ő érdeméért hallgass meg kérlek. Ámen.| MA EZEN GONDOLKOZZUNK: Hadd lássa meg ma mindenki életemből, bogy a Te tanít­ványod vagyok, azért, mert mindenkit nagyon szeretek. Mader K. Leo (Wisconsin) KEDD, FEBRUÁR 7 ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom