Csendes Percek, 1956 (4. évfolyam, 19-24. szám)

1956-01-01 / 19. szám

HÉTFŐ,JANUÁR 30. OLVASD: Ap. Csel. 20:27-32. “ Lassan-lassan űzöm őket ki előled, mig megsza­­porodol és bírhatod a földet.” II. Mózes 23:30. \7, ígéret Földjének birtoklása volt Izrael népének leg­hőbb vágya. Mózes ezzel a reménységgel vezette ki őket Egyiptom szolgaságából. Józsiié és többi vezetőik űzték ki a föld addigi lakosait előlük, hogy Izráel el­foglalhassa örökségét. Hatalmas és termékeny föld volt az, amit Isten ne­kik Ígért. A hiba azonban ott volt, hogy a nemzet soha nem volt képes az egészet birtokolni. Isten na­gyobb ajándékot adott, mint amin Izráel képes volt uralkodni. Az ígérettel együtt Isten ezt a tervet adta elébük: “Nem egy esztendőben űzöm ki őket előled, hogy a föld pusztává ne legyen és meg ne sokasodjék ellened a me­zei vad. Lassan-lassan űzöm ki őket te előled, mig meg­­szaporodol és bírhatod a földet.” (II. Mózes 23:29-30.) Isten olyan mértékben nyit előttünk utat, amilyen mértékben erőnk és képességünk van járni azon az úton. Ajtók nyílnak meg előttünk, amelyek azelőtt zárt kőfalaknak látszottak, amint növekszünk Isten lelkének erejében. IMÁDKOZZUNK! Atyánk, taníts meg minket arra, hogy az Élet ígéret-földjéből annyi öröm a miénk, amennyit szolgálatban és felelősségben el­vállalunk belőle. Segíts minket arra, hogy egyre jobban kiűzzünk minden gonoszt a magunk életéből, a Krisztus Lelkének erejé\el. őáltala kérünk, hallgass meg minket. Ámen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: Isten úgy nyit útat előttün, amilyen mértékben növekedünk a Tőle kapott erőben. Carpenter G. 0. (Indiana)

Next

/
Oldalképek
Tartalom