Csendes Percek, 1956 (4. évfolyam, 19-24. szám)

1956-01-01 / 19. szám

HÉTFŐ, JANUÁR 16.

OLVASD: Lukács 4:14-21.

“Meddig sántikáltok kétfelé? Ha az Ur az Isten, kövessétek ot, ha pedig Baal, kövessétek azt.” I. Királyok 18:21.

£GYIK nap, amint a templomba mentem, szerettem volna megtudni, merről fúj a szél. Felnéztem a templomtoronyra és azt gondoltam, ha egy szélvitorlát tennének a kereszt tetejébe, az valószínűleg megmutatná. A- hogy ismét felpillantottam a keresztre, úgy tetszett mintha egy hangot hallottam volna. Mintha azt mondta volna: “Nem azt kell neked tudnod, hogy merről fúj a szél, hanem azt, hogy te milyen úton jársz. Én vagyok az út.”

Nagyon veszélyes szélvitorlát tenni a mi időnkben a kereszt fölé: a közvéleményt nézni, mielőtt megpróbálnánk valami krisztusit cselekedni. Nagyon gyakran kérdezzük: “Mit fognak mások hozzá szólani”, ahelyett, hogy azt kérdeznénk. “Mit szólsz hozzá Te Uram?” A modern világ állandóan a közvélemény aranyborjúja imádására csábit.

Mózes nem a többség véleményéből beszélt a Sinai hegyen, Illés próféta sem a Karmel hegyén és Jézus sem a Kálvárián. Azonban mi emlékszünk rájuk és az ő szavaikra, mert ők Isten Igéjét beszélték.

IMÁDKOZZUNK!

Uram! Szólj hozzám Szent Lélek ereje által. Védj meg attól a bálványimádástól, amelyik a mások, az emberek véleményének követése. Segits meghallanom a Te hangodat a világ zaja fölött. Vidd győzelemre a Te Igédet bennem. Jézus nevében kérlek. Ámen.

HA EZEN GONDOLKOZZUNK:

A Kereszt szerint irányítom utamat, tekintet nélkül arra, hogy mit mond a világ.

Smith Don lan (Idaho)