Csendes Percek, 1955 (3. évfolyam, 12-17. szám)

1955-01-01 / 12. szám

“Maradjatok én bennem ...” Ján. 15:4. Olvasd: Ján. 15:4-11.

j||A az egész világ keresztyénéi egyesülten emelik fel szavukat Istenhez könyörgésben, magasztalásban és hálaadásban. Világ Imanap van ma. Kezdődött kora hajnalban a Tonga szigeteken, és be fog fejeződni késő éjjel a Szent Lawrence szigeten. Közben pedig minden órában újabb meg újabb csoportok csatlakoznak ehhez az imaközösséghez. Lesznek, akik a szabad ég alatt fogják megtartani összejövetelüket; lesznek, akik egyszerű otthonokban; és lesznek olyanok is, akiknek könyörgő szavuk pompás katedrálisból fog elindulni az egek Urához.

De akárhol fognak is összejönni keresztyének, hogy ebben a nagy imaszolgálatban részt vegyenek, mindenütt erről a témáról fognak gondolkozni: “Maradjatok én bennem!” Mert nincsen más út arra, hogy mi keresztyének valóban együtt lehessünk lélekben ezen a napon.

Ugyanígy az imádságaink sem érnek fel Istenhez, ha nem maradunk Őbenne. “Ha én bennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz az néktek.” (Ján. 15:7.) Micsoda Ígéret! Ha Őbenne maradunk, eltűnik a félelem, az aggodalmaskodás. Ha Őbenne maradunk, mienk a Krisztus öröme, békéje, szeretete. Sőt: ha Őbenne maradunk, mienk Krisztus Maga, mert mi az övéi vagyunk egészen.

IMÁDKOZZUNK!

Mennyei édes Atyánk! Tudjuk, hogy Te szeretsz bennünket, noha mi bűnösök vagyunk és minden pillanatban rászorulunk a Te kegyelmedre. Szeretsz bennünket, mert elküldted a Te egyszülöttedet, hogy megváltson bennnüket. Add meg kérünk, hogy ezen a napon mienk lehessen az a béke, öröm és szeretet, amely Krisztusban való maradásunk gyümölcse. Az ő nevében kérünk. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Mennyei szeretetben maradva, semmiféle változástól sem fog félni a szivem,

FEBRUÁR 2 5.

Evans L, Miriam (New York)