Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-03-01 / 2. szám

MÁRCIUS 21. “Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongattatom; el­­senyved a búbánat miatt szemem, lelkem, testem!” Zsolt. 31:10. \ KIS Rontó Pálnak egy vágya volt csupán, hogy anyjának féltve őrzött vázáival játszogassan. Egy széli napon, édesanyja távollétében elcsente a szekrény kulcsát és kivette a legszebbik vázát. Kicsúszott a kezéből, a padlóra esett és eltörött. Rontó Pali gyorsan megpróbálta összeragasztani a szét tört darabokat. Mikor édesanyja hazajött lázas munkában találta és hallotta amint hajtogatta, “Pali megcsinálja, Pali megcsi­nálja.” Azonban a törött darabok mégsem ragadtak ösz­­sze. Könnyes szemmel zokogta, hogy meglátta anyját: “Pali nem tudja megcsinálni, Pali próbálta, de nem tudja megcsinálni.” A mi bajaink sem szűnnek meg, ha csak azt mondjuk: “Mi meg tudjuk csinálni.” Csak akkor gyógyulhatunk meg, ha bevalljuk, hogy magunktól nem tudunk meggyógyulni. Akár egy idült alkoholista szeretne meggyógyulni, akár egy lelkész küzd gyülekezetének íigyével-bajával, vagy a taní­tó, aki elvesztette kedvét nehéz felfogású tanítványai miatt, vagy bárki, aki küzd a bűn hatalma ellen. A felelet nem az, hogy “Uram majd én elintézem”, hanem a felelet az imádságban van. “Uram segíts, szükségem van a Te erődre.” Mi Atyánk, Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség. Hacsak nem élsz bennünk, hacsak a Te erőd nem él bennünk, valóban gyön­gék vagyunk. Tanits bennünket arra, hogy csak Általad nyerhetünk elég erőt erre a napra. Krisztus által. ÁMEN. Olvasd : 11. Kor. 12:1-10. Hooks O. Lester (Arizona).

Next

/
Oldalképek
Tartalom