Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-03-01 / 2. szám

MÁRCIUS 11. “Mondom nektek, ilyen hitet Izráelben sem ta'áltam!” (Luk. 7:9.) ^ ; ^ HOSSZÚ, kacskaringós szerpentinúton olyan nagy sebességgel futott az autóbusz, hogy az utasok egyrészének még a lélegzete is elakadt. Az életüket fél­tették. Az utasok egyike, egy fiatal fiú, jóizüen szunyó­kált az autóbusz hátsó ülésén. A mellette ülő férfi felébresztette a fiút “‘Ébredj, fiú! Ez most nem alvásra való idő. Veszélyes szakaszon hajt a vezető. Nem félsz?” “Dehogy félek” — felelte a gyermek “édesapám a kocsivezető. Jól tudja ő, hogy én is itt va­gyok és vigyáz ő, hogy bajba ne kerüljek.” A fiatal gyermeknek édesapjában vetett egyszerű hite pillanatok alatt elűzött minden aggodalmaskodást és fé­lelmet. Ilyesfajta gyermeki hittel vessük mi is bizalmunkat mennyei Atyánkba. Hosszú, kacskaringós, keskeny úton, hajmeresztőén veszedelmes területeken vezeti életünket a történelem utolsó idejében Istenünk. A gyűlöletbe és ha­mis kétszinüségbe merült világ gyilkos szakadékai tátong­nak Isten gyermekei felé. De bármily feneketlen legyen is a szakadék útunk mellett, bármily meredek is legyen Mesterünk keskeny ösvénye, végezzük Istentől kapott szol­gálatunkat a mai napon is győzedelmes hitben, békesség­gel. Köszönöm Édesatyám, hogy e világ minden békétlensége és háborgása közepette is hittel tekinthetek ama nap eljövetelére, ami­kor minden bűn és békétlenség eltöröltetik és a Te uralkodásod mindenekre kiterjesztettetik, a mi Urunk, a Jézus Krisztus által, ÁMEN. Olvasd : 11. Kor. 4:1-18. Manahan Ézsaiás (Fülöp-szigetek).

Next

/
Oldalképek
Tartalom