Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-03-01 / 2. szám

MÁRCIUS 9.

“Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lesz oltalmad; paizs és páncél az ő hűsége.” Zsolt, 91:4.

M IN T a vihar közeledett, megfigyeltem a tyúkot és kis csibéit. Néhány pillanat alatt valamennyi ott nyugodott a tyúkanyó meleg szárnyainak védelme alatt.

Éppen ilyen valóságos az Isten hűsége is. Mindenkor kész gyermekeit jósága és kegyelme szárnyaival befedezni. Jelenléte olyan közösséggel ajándékoz meg bennünket, mely még a legnagyobb veszedelem vagy pusztulás esetén is megóv bennünket félelmeinktől.

Jani, barátja születésnapjáról éppen indulóban volt hazafelé. “Besötétedett!” — mondotta a barátja — “Nem félsz egyedül hazaindulni? Megkérhetnénk valakit, hogy menjen veled.” “Köszönöm, de felesleges” —- felette Jani, — “Nem félek. Édesapám megígérte, hogy elém jön az úton.” Hangja telve volt bizonyossággal. Tudta, hogy édesapja semmiképen sem feledkezik meg ígéretéről. Találkozni fognak.

Hasonlatos ez az Isten hűségéhez. Az ő Ígéreteire mindenkor bizalommal építhetünk és jelenléte minden helyzetben megszabadít bennünket félelmeinktől.

Istenem, Édesatyám, világoknak teremtője, fentartója és igazgatója! Hadd bátoritson meg a te jelenléted közelsége a mai napon, hogy a te nevedről bátran tegyek bizonyságot mindeneknek mind szavaim, mind életem által a te nagy neved dicsőségére, ÁMEN.

Olvasd : Zsolt 91: 1-16.

Mitchell J, C, (Anglia).