Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-11-01 / 6. szám

7. HASONLÓK JÉZUSH02. Mert akiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy azok az ő Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek, hogy ő legyen elsőszülött sok atyafi között. Róm. 8:29. | STEN eleveelrendelése nemcsak a sirontúli életre vo­natkozik. Már csak azért sem, mert az üdvösség e földön kezdődik. Isten azt akarja, hogy az ő választottal már itt is felöltözzék az Ur Jézushoz való hasonlatosság vonásait: “hogy azok az ő Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek. . Ez sem megy egyszerre, de ha megindult a megdicsőülés­nek ez a folyamata, meg van a reménység, hogy aki elkezd­te bennünk a jó munkát, véghez is viszi a teljes váltságna'k napjára. Az engedelmesség az az alapvonás, melyben a Krisz­tusban élő ember mesteréhez hasonlít. Engedelmesség nél­kül nincs keresztyén élet! Inkább meghalni, mint nem en­gedelmeskedni! “Tanuljátok meg éntőlem, hogy én szelíd és alázatos szivü vagyok’’ (Máté 11:29.). Jézus iskolájában a legelső tantárgyak ezek. “Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fog­játok!” Mesterünk legfőbb jellemvonása a szeretet. “Ki vádol engem közületek bűnnel?” (János 8:46.) “A bűnt gyűlölni, a bűnöst szeretni, erre tanít bennünket Meste­rünk!” Az Atya dicsőségének sérelme felháborította az Urat, saját személye sérelméért nem gerjedt sohasem ha­ragra. (János 2:15, 18:21-23.) Mi az Atya akarata? Hogy mi is az ő Fia ábrázatához hasonlatosak legyünk. Imé né­hány vonás azok közül! Miben hasonlítok én az én Meste­remhez? Hála néked, óh örökkévaló Isten, hogy ilyen nagy dicsőségre hív­tad el a hivő embert! Hol állok én még ettől a nagy céltól, hogy szent tiad ábrázatához legyek hasonlatos! Mennyi van még bennem és raj­tam az elesett ember vonásaiból! Szánj meg engem, óh örökkévaló Is­ten és vedd munkába életemet, hogy az egyre fejlődő lelki élet útján 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom