Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-11-01 / 6. szám

imádkozhatsz térdenállva is. Sokan azt hiszik, hogy a térdeplés református ellenes dolog. Tévedés ez! Kálvin nagy súlyt helyezett a térdenállva mondott imádságra.

Imádkozzál hát a te csendes szobádban olyan testtartással, aminőre a szived indít. Az a fő, hogy a lelked legyen nagyon alázatos; méltatlanságodnak és Krisztus érdemének tudata kapcsolódjék egybe, mikor imádkozol.

Dicső Szentháromság, Te ki a szív mozdulásig mint a vizeknek folyásit szabadon hajtod ide s tova: neveld ezt az érzést bennem és taníts jól könyörgenem; majd egyszer pedig — óh Jehova — vigy be az egek egébe, imádásod szent helyébe, Amen.

2. TANÍTS MINKET IMÁDKOZNI!

És lön, mikor Ő imádkozék egy helyen, minekutána elvégezte, monda neki egy az Ö tanítványai közül: Uram, taníts minket imádkozni, miképen János is tanította az ő tanítványait. Lukács. 11:1.

Taníts minket imádkozni.

Nem meglepő kérdés? Hát micsoda különös tanulás kel! ehhez? Nem elég kezeinket összetennünk és elmondanunk mindent, ahogyan előkivánkozik, ami bensőnket foglalkoztatja? Még könnyebb kinyitnunk egy imádságos könyvet és rákeresve a legkívánatosabb formára, a magunk nevében felolvasnunk annak szövegét.

Az Ur földönjártakor még nem voltak imakönyvek és azok puszta elolvasása ma sem mondható “imádkozás”nak. Az imakönyvek imái csak támaszok a még járni nem tudók számára. E könyvecske kis imái is csak gondolatokat akarnak adni, hogy ezekből kiindulva elmondhass mindent Istennek. A tanítványok láthatták Mesterüket, térdre borulva, felemelt kezekkel könyörögni és megérezték, hogv

6