Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-07-01 / 4. szám

“Az Ur házában lakozom hosszú ideig.” Zsolt. 23:6.

Olvasd: Zsolt. 23, vagy Ján. 6:47-51.

J^ÉIMELY FORDÍTÁS szerint alapigénk igy hangzik: “Az Dr házában lakozom örökké.”

Az északnyugati tengerparton nem rég egyik művészünk jelképes fametszetekben jelenítette meg a 23. zsoltárt. Megjelenik ezekben a metszetekben az ismerős pásztor-kép is, de végigvisz a sorozat bennünket a kedves, nagyszerű zsoltárnak minden gondolatán.

Amikor a művész a zsoltár végéhez közeledett munkájában, nehezen talált alkalmas jelképes kifejezést a “hosszú ideig” vagy más fordításban "örökké” gondolat ábrázolására.

E sorokat a Csendes-óceán partjától alig néhány-száz lábnyi távolságban irom. A tenger habja most is éppen úgy törik meg a parton, mint kezdettől fogva, — amióta csak Isten elválasztotta a vizeket a szárazföldtől. S ez igy is lesz mindaddig, amig csak a föld lészen. Valóban, mintha a tenger volna a látható kifejezése annak, ami végnélkülvaló, “hosszú ideig”, “örökké” való. Tovább, mint ameddig a hullámok vizcseppekké törnek, az Ur megváltottál az Ö házában lakoznak; — “örökké”.

IMÁDKOZZUNK:

Mi Atyánk, köszönjük Néked, hogy életre hívtál bennünket e test szerint s új életre is, a Jézus Krisztusban. Köszönjük, hogy halhatatlansággal ruházol föl minket, hogy mindörökké Veled maradhassunk. Jézus Krisztus által. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Istentől van az a reménységünk és bizonyosságunk, hogy mindörökké Vele élhetünk.

Albertson E. Cyrus, (Washington)

JULIUS 18.