Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1953-07-01 / 4. szám
“Ha valaki ... adni akar, szabad akaratja szerint, töltse meg az ő kezét ma és adjon, amit akar az Urnák.” I. Krón. 29:5. Olvasd: Krón. 29:1-9, vagy 11. Kor. 9:5-11. M FÖLDI ANYAS2ENTEGYHÁZBAN vannak olyanok, akik, amikor szolgálatra hívjuk őket, azonnal megadják a szokásos választ: “Én épen eleget dolgoztam és adtam már, dolgozzon és adjon most már más is.” Itt meg kell állnunk és fel kell adnunk önmagunknak a nagy kérdést: felmént-e az bennünket a felelőség alól, hogy mi már dolgoztunk és adtunk, és hárithatjuk-e most másokra ezt a feladatot. Az igazi keresztyén ilyenkor önmagától kérdezi: “Mi az én feladatom, mi az én szolgálatom, mi az én kötelességem abban a nagy munkában, amit a keresztyén Egyház Isten országáért végez?” Isten országáért eleget sohasem dolgozhatunk s ebben a munkában elfáradni nem lehet. Az isteni küldött, az Ur Jézus, a földön élt, dolgozott., tanított, betegeket gyógyított és irgalmasságot cselekedett. Jutalma volt a megcsúfolás, üldöztetés és megtagadtatás. Ezek után megtehette volna, hogy az emberiség felé oda kiáltsa: “Bjzony én is elvégeztem Atyámtól reárnbizott feladatomat.” Nem ezt tette! Életét adta a keresztfán az egész világért. Mi mennyit adjunk? Mindenünk, amink van Istentől való. Ezért gyermek, ifjú és öreg egyaránt adjon az Istennek szabad akarata szerint abból, amivel őt a Mindenható megáldotta. Még ha mindenünket odaadnánk is, csak töredéke volna annak, amit az Ur mi értünk adott. IMÁDKOZZUNK: Ur Jézus Krisztus! Minden földi jóval és anyagi javakkal Te áldottál meg minket. Kérünk Téged, adj erőt gyarló szivünknek, hogy adhassunk akaratunk szerint a Te országod épitásére. Ámen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: Ezen a napon felajánlom életem Istennek. Jaco W. Margit, (Pennsylvania) JULIUS 12.
