Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-07-01 / 4. szám

“A teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, ... maga a teremtett világ is megszabadul a rothadandóság rabságától az Isten fiai dicsőségének szabadságára.” Róm. 8:20, 21.

Olvasd : Róm. 8:18-25.

gENKI SEM GONDOL arra, hogy reggel három órakor az egyik Idaho állambeli gyülekezetnek nagyon sok egyháztagját találja a vasútállomáson. Körülbelül egy évvel ezelőtt azonban egy nagyon emlékezetes dolog történt. A gyülekezet népe azért jött ki az állomásra, hogy egy családot köszöntsön, amely a munkatábor nyomorúságából szabadult. Egy keresztyén gyülekezet szeretetének keze nyúlt feléjük.

Ez a család ismerte a Királyok Királyát s bár a Vasfüggöny mögött éltek, a keresztyén szeretet megtalálta a hozzájuk vezető utat.

Amint a vonat berobogott az állomásra és az idegen ajkú keresztyének kijöttek a vasúti kocsiból, a fogadó bizottság tagjainak szeme megtelt könnyel, amint hallották a Krisztusban barátaik hálatelt köszönő szavait. Az egyik egyháztag megindulva a látottak felett, igy szólt: “Meg vagyok győződve, hogy az egyetlen és igazi szabadság az ember számára nem lehet más, mint szabadság Isten közelében.”

Az emberi észnek, testnek, de mindenekfelett az ember lelkének igazi szabadsága a Krisztusban van.

IMÁDKOZZUNK:

Istenünk! légy áldott, hogy sohasem vagy messze tőlünk bárhol és bármerre legyünk. Cselekedd, hogy hozzád forduljunk erőért és irányításért. Tégy bennünket egyekké szent Egyházad áldott közösségében, A Krisztus nevében kérünk, hallgass meg minket. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

“Amikor Krisztus megszabadít minket, szabadok vagyunk.” Richards E, Herbert, (Idaho)

JULIUS 7 .