Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-05-01 / 3. szám

“Mózes pedig felmérne az Istenhez.” II. Móz. 19:3. Olvasd : Ján. Jel. 3:11-16. \ FÁRAÓ UDVARÁBAN nevelkedett Mózes végül szem­­től-szembe került az Egyiptomban rabszolgaként élő népe szenvedéseivel. Érdekes módon, évszázadokkal később — hasonló eset játszódott le. Egy fiatal indiai ügyvéd, Gandhi, Dél- Afrikába ment hivatalos ügyben. Látva ott honfitársai sor­sát a bányákban, sorsközösséget vállalt velük. Visszatért Indiába és kiharcolta népe szabadságát. Az égő bokornál Mózes hallotta Isten küldő szavát, hogy szabadítsa meg népét. Igent mondott Istennek, meg­szabadította őket a rabszolgaságból és országot alapított olyan törvényekkel, amelyek ma is a civilizált társadalom erkölcsi alapját képezik. Mivel a fiatal Lincoln Ábrahám New Orleansban meg­látta a rabszolgaság szörnyűségeit, örök harcot fogadott ellene és végül megszövegezte a Felszabaditási Nyilatko­­zat-ot. Milyen a mi magatartásunk ma olyan viszonyokkal szemben, amelyek javításra szorulnak? Isten hiv és állan­dóan küld bennünket, hogy minden fajú és állapotú em­bereket elvezessünk az ő országa igéret-földjére. IMÁDKOZZUNK: Atyánk segíts, hogy az elnyomottak és szenvedők mellé álljunk, hogy igent mondjunk mikor küldesz a nekik való szolgálatra. Használj fel s engedd, hogy teljesítsük Megváltónk akaratát. Az ó nevében kérünk. Ámen. JUNIUS 28. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: Életünk legáldottabb pillanatai azok, amikor igent mondunk Istennek. Smith A. Chester, törvényszéki gyorsíró, (New York)

Next

/
Oldalképek
Tartalom