Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-05-01 / 3. szám

“Örüljetek az Urban mindenkor; ismét mondom, örüljetek.’’ Fii. 4:4.

Olvasd : Fii. 4:4-8.

§ OK TEMPLOMBAN nincs semmi nyoma az istentiszteletben az igazi, keresztyén örömnek. A zsoltárokat és dicséreteket komoran éneklik. A prédikációt rideg komolysággal mondják el. “Az Ur az Ő szent templomában; hallgasson előtte az egész világ.” (Hab. 2:20.) Túlságosan is kihangsúlyozzák az Isten előtt szinte rettegő, félelemteljes tiszteletet. “Féljétek az Urat, ti szentjei!’’ (Zsolt 34:10.)

Helyénvaló az is, hogy “félelemmel és rettegéssel” járunk Isten előtt üdvösségünk dolgában s megnémulunk az ő rettenetes szentsége és ítélete előtt. Van azonban a uolognak más oldala is. A Biblia világosan tanitja, hogy örvendezzünk Isten jelenlétében; örvendezzünk az Urban (Zsolt. 33:1.); örvendezzünk előtte és vig szívvel énekeljük. (Zsolt. 47, 66.) Természetesen ez vonatkozik az istentiszteletre is.

IMÁDKOZZUNK:

Istenünk, jó Atyánk, adj nekünk örvendező szivet. Hadd örüljünk a te szeretetednek, könyörületednek, válságodnak és mindenek fölött szent Fiadnak, a Jézus Krisztusnak. Szüntelen emlékeztess rá, hogy nincs okunk félelemre, hiszen a Tiéid vagyunk. Indíts föl bennünket arra, hogy bizonyságot tegyünk a Szent Lélek által bennünk való örömről. Jézus Krisztus nevében. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

“Mindenkor örüljetek. Szüntelen imádkozzatok.” (I. Thess. 5:16-17.)

JUNIUS 11.

Zalcman Miksa, munkás, (Izrael)