Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-03-01 / 2. szám

ÁPRILIS 9 .

“Kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdőtért, nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére, Jézusra, aki az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett.” Zsid. 12:1-2.

j^WAJI-SZIGET lakóinak többsége még pogány.

Kő-szobrokat és faragott fa-bálványokat imádnak szentélyeikben vagy a domboldalakon. Négy évvel ezelőtt tifusz-járvány tört ki a szigeten. Az egyik városka pogány vezetői azt hiresztelték el, hogy azért tört ki a járvány, mert keresztyén misszionáriusok vannak a városban. Gyűlöltek bennünket, keresztyéneket és azt gondolták, hogy igy meg tudnak szabadulni tőlünk.

Egy teljes hónapon keresztül könyörögtünk imádságainkba merülve. Uj híveink közül némelyek már kezdtek kételkedni Istenben és az Ő Igéjében. Hát elveszítünk mindent, ami eredményt eddig elértünk? Megpróbáltatásaink valóban próbára tették a mi hitbeli hűségűnket.

De Isten javunkra munkálkodott. Környékünkön, ahol pedig csaknem minden forrás sósvizü, felfedeztünk egy édesvizü forrást. Egy kóbe-i barátunk segítségével sikerült is azt megvásárolnunk. Attól kezdve azután módunkban volt, hogy gyermekek, szülők és fiatalok százaival találkozzunk és tanítsuk őket Isten és a Krisztusban való élet felől. Hálásak vagyunk Istennek, hogy Jézusnak ma már azon a szigeten is sok követője van.

Könyörülő Istenünk, köszönjük, hogy velünk vagy megpróbáltatásaink idején, amikor szent törekvéssel próbálunk másokat a Te ismeretedre és szeretetedre eljuttatni. Tanítsd őket Te Magad, amint szent Fiad tanított imádkozni minket: “Mi Atyánk, ki vagy a menynyekben ...” AMEN.

Olvasd : Jel. 2:7-10.

Endo Osame (Japán).