Bogdányi Gábor, Fabiny Tamás, Prőhle Gergely szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 15 (2009). Különszám

Hozzászólások módszertani szemszögből - JOÓB OLIVÉR: Megújuló egyház

debb-hosszabb tanfolyamok és internetes kurzusok által végezni. Egy bizonyos egyházi alapképzést kötelezővé lehetne tenni alkalmazottak és magasabb beosztású tisztségviselők számára. 5.3.3. Az önkéntes munkások megbecsülése szintén fontos ügy. Létszámuktól függően lehetne nekik gyülekezeti, körzeti vagy egyházmegyei szinten évente egy ünnepi vacsora keretében köszönetet mondani. 5.3.4. A szupervízió igénybevételét minden lelkésznek ajánlani kellene. Erre a szolgálatra bizonyos lelkészeket ki is kellene képezni. A szupervizorok feladata legyen továbbá az egyéni krízisek, munkatársi és gyülekezeti konfliktusok esetében a segítségnyújtás. 5.3.5. Természetes követelmény, hogy minden alkalmazott keze ügyében legyen a törvénykönyv mellett az egyházi rendtartás, és minden állásról készüljön munkaköri leírás. Ezek alapján lehet a végzett munkát ellenőrizni és minősíteni. 6.1.3. A lelkészi szolgálatra vonatkozó javítási terveket a személyi erőforrások fejlesztése című 5. pontban tárgyalnám, nem a gyülekezet témakörén belül, hiszen nemcsak gyülekezeti lelkészek vannak, és a „személyi állományt" együtt kellene kezelni. Itt is alapvetőbb meghatározásokra és célkitűzésekre volna szükség, mint csupán a lelkészek nagyon indokolt munka- és életminőségének javítására. Az egyház megújulásánál alapvető kérdés a lelkészképzés. Főleg fiatal lelkészek igehirdetéseit hallgatva az a benyomásom, hogy dogmatikai, exegetikai és homiletikai ismereteik hiányosak. Az az érzésem, hogy a teológushallgatók lelkigondozása sem történik kellő módon. A teológusotthonban történő lelki irányítás mellett az illetékes püspökök kapcsolatot tarthatnának a kerületükből kikerült lelkészjelöltekkel tanulmányi idejük alatt, és a maguk részéről is megvizsgálhatnák és elősegíthetnék alkalmasságukat. 6.1. A gyülekezeti munka fejlesztése mint kiemelt stratégiai cél kidolgozásában a családbarát egyház igénye, a kiscsoportos közösségi forma és egy életmódprogram elindítása szerepel. Ezek új típusú alkalmak bevezetését jelentik. Mellettük azonban, és ahol ezek nem valósíthatók meg, ott ezek helyett a régi formákat is meg lehetne újítani, illetve új tartalommal megtölteni. Az istentiszteletek például, amelyek az egyházi összejövetelek első számú reprezentánsai, sokkal emberbarátabbak lehetnének. Az istentisztelet utáni együttlét, beszélgetés, új résztvevők üdvözlése - tea, kávé mellett - megoldható a templomban is, és milyen családias hatása lenne, közösségteremtő élményt nyújtana! 6.1.2. A misszió témájában is fontos lenne alapvető tisztázódás, világos célok, a feladat és a módszerek megfogalmazása. Ezen belül kellene a gyülekezetek missziói feladatáról, a lehetőségekről szólni és stratégiát készíteni. Missziói szolgálatot tölthet be a gyülekezeteknek egy-egy nem vallásos, szociális-diakóniai rendezvénye, amely szabadidőprogramot biztosít, közösséget teremt különböző életkori csoportok számára. Ez segítséget nyújt az embereknek arra, hogy utat találjanak a hívők közösségébe is. A misszió témája alatt tárgyalja a vitaanyag a gyülekezetek megszűnését, új gyülekezetek létesítését, illetve a gyülekezeten kívül élő evangélikusok gondozását. Alapvető törekvésnek kellene lennie, hogy az országban élő minden evangélikust elérjünk és