Bogdányi Gábor, Fabiny Tamás, Prőhle Gergely szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 15 (2009). Különszám
Hozzászólások teológiai szemszögből - OROSZ GÁBOR VIKTOR: Jövőkép: az adventus és a futurum találkozása
OROSZ GÁBOR VIKTOR Jövőkép: az adventus és a futurum találkozása „Mert mi más a mi végünk, mint az, hogy elérjük azt az országot, amelynek nincs vége?" (Augustinus) Az Elő kövek egyháza - Az evangélikus megújulás stratégiája köszöntéséből kiderül, hogy az egyházi stratégia legfontosabb és lényegi elemeit tartalmazza, valamint a jövővel kapcsolatos célokra koncentrál. A dokumentum rögtön az elején leszögezi: „Stratégiai programot készítettünk, nem teológiai dokumentumot." Ez a megállapítás azonban félreértésre adhat okot, hiszen joggal merülhet fel a kérdés, hogy miként lehet egyházi stratégiáról szólni az Istenről való beszéd nélkül. A szerzők szándéka nyilván nem Isten mellőzése volt, hanem az ő segítségül hívásával olyan szakismeret alkalmazása, ami egyházunkban eddig nem vagy alig került tudatos felhasználásra. Vitaanyagról van tehát szó, és nem végleges állásfoglalásról, amelyhez bárki hozzászólhat, és álláspontjával gazdagíthatja az evangélikus egyház jövőképének megvalósítását. A következő gondolatok fogalmazódtak meg bennem a vitaanyag olvasása során, illetve az Evangélikus Hittudományi Egyetemen tartott „Egyházi stratégia" című kurzus előadóit hallgatva. 1 Jövőkép: adventus és futurum Egy evangélikus stratégiáról beszélve lényegesnek tartom kétfajta jövőkép megkülönböztetését, illetve ezek kiaknázásának lehetőségét. Az egyik a futurum, amely a jelen világ állapotából indul ki és annak folytatását vetíti előre. Akárhogy is nézzük, ehhez a jövőhöz a „sóhajtozás" fogalmát (Róm 8,22) rendelte a Szentírás. A tényekkel való szembenézést, az emberi kreativitás kiaknázását, az emberi leleményt szükséges hadrendbe állítani a kitűzött jövőkép elérése érdekében. A másik az adventus, ami az isteni jövőt felénk tartó és velünk találkozó jövőként határozza meg. Lehetőséget tartogat a keresztény hagyomány elevenségében való részesedésre, az evangélium egyéni és közösségi megélésére. A kétfajta jövőképből adódik azonban egy gyakorlati kérdés: a stratégiakészítésnél milyen arányban szükséges kifejteni a teológiai és nem teológiai (ha vannak ilyenek egyáltalán) szempontokat?
