Bogdányi Gábor, Fabiny Tamás, Prőhle Gergely szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 15 (2009). Különszám

Hozzászólások teológiai szemszögből - GÉMES ISTVÁN: Vélemény a határon túlról

GÉMES ISTVÁN Vélemény a határon túlról Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a bizottság az én véleményemet is kikéri az Élő kövek egyháza című vitairatról. Külön említést érdemel, hogy a bizottság nálam is feltételezi, hogy „az olvasó ugyanabban az egyházban él, mint a stratégia előkészítői" (1.2.). Idestova 53 éve tartó fizikai távollétem alatt lelkileg soha nem szakadtam el a Magyarországi Evangélikus Egyháztól, s akkor is a féltés hajtott, amikor kritizáltam. Ezért nem vártam el soha, hogy ez az egyház engem visszafogadjon. Máig - remélem, sokakkal együtt - imádkozom ennek az egyháznak az előmeneteléért és még jobb munkavégzéséért. Magához a dokumentumhoz megjegyzéseim és kérdéseim vannak. Megjegyzéseim a következők: Igen jónak tartom a példás szakszerűséggel megfogalmazott szöveget. Németországban élve úgy vélem, meghaladja vagy legalábbis eléri a németek precizitását. Külön érdemnek tekintem, hogy modern (szociológiai, pszichológiai, gazdaságtudományok területéről vett) kifejezésekkel rögzít, illetve nevez meg tényállásokat és mutat fel problémamezőket, így is érzékeltetve, hogy nem csupán egyházi „insidereket" kíván megszólítani. A hat témacsoport igen sok jó elképzelést és ötletet tartalmaz. Mint egykori konferenciai előadó, még mindig hálával gondolok Fótra, Répcelakra vagy Gyenesdiásra. Ezért csillant föl a szemem egy „Elcsendesedés Háza" vagy egy központi (biztos, hogy budapesti kell legyen?) ifjúsági ház ötletének olvasásakor. A 6.1.3. ponthoz: Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy öt évnél huzamosabban soha nem kellett megszakítás nélkül szolgálnom. Egy-egy szemeszternyi fizetett szabadságot élvezhettem öt alkalommal négy különböző kiváló egyetemen. Soha nem lenne szabad ezeket a feltöltődési alkalmakat megvonni a lelkészektől, már a bumout fenyegetésének réme előtt! Sőt kötelezővé (?) kellene tenni - éppen a jobb munkavégzés érdekében! A javaslatok legfontosabbjának tartom a felnőttképzést, annak minden variánsával. Legyen ennek szerves része a gyülekezet igehirdetésbe való bevonása is. A felnőttképzést össze kell hangolni az összes egyházi oktatóintézettel. Kérdéseim is vannak: Tényleg csak a jól képzett emberek húzzák az egyház szekerét? Nem rejtőzik emögött valami hamis intellektuális gőg, amelyet nehezen fognak megérteni éppen a leg-