Bogdányi Gábor, Fabiny Tamás, Prőhle Gergely szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 15 (2009). Különszám

Élő kövek egyháza - Élő kövek egyháza - Az evangélikus megújulás stratégiája

2. Bevezető gondolatok a stratégiakészítésről 2.1. Azt gondolnánk, hogy a stratégia ízig-vérig mai fogalom, hiszen egy magára valamit is adó vállalkozás stratégiai igazgatót alkalmaz, és a legvacakabb bulvárlapok is kimunkált médiastratégiával rendelkeznek. A kifejezés valójában igen ősi, és a hadászatban gyökerezik. A görög sztrateüó szótári jelentése: „hadat vezet, hadi szolgálatot teljesít", az ebből kialakult stratégia pedig a hadászattal kapcsolatos elképzeléseket, tágabb értelemben az ellenség elképzeléseit kijátszani képes, a változó körülményekkel előrelátóan számoló hosszú távú haditervet jelenti. Némileg leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatunk, hogy a taktika a pillanatnyi cselekvési tervet, a stratégia pedig a távlatos gondolkozást jelenti. 2.2. Fontos, hogy az egyes döntések fogaskerékszerűen illeszkedjenek egymásba. Teológiailag helytelenítjük a szünergizmus tanítását, mert az arra vonatkozik, hogy Isten üdvözítő akarata csak az emberi együttműködéssel együtt érvényesül. A szinergia kifejezésnek azonban a rendszerszervezésben maximális létjogosultsága van. Némileg leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a különböző tevékenységek és az azokban rejlő erők úgy adódnak össze, hogy együttesen a puszta összesítésnél is nagyobb hatást fejtenek ki. Kívánatos volna, hogy egyházunkban mindenki úgy végezze munkáját, hogy megtalálja a kapcsolódási pontokat mások tevékenységével. A korszerű gyakorlat networkingnek nevezi azt a pofonegyszerű igazságot, hogy minden mindennel összefügg. Csak a példa kedvéért: egyházunk könyvkiadása egyaránt építhet a hittudományi egyetemen vagy éppen az egyházi gyűjteményekben folyó munkára, tekintettel kell azonban lennie az oktatásban vagy az ifjúság körében és legfőképpen a gyülekezeti életben megfogalmazott igényekre. Mindettől elválaszthatatlan a pénzügyi tervezés és a társadalmi nyilvánosság megteremtésének feladata. Sok jó elgondolás fut zátonyra e két szempont figyelmen kívül hagyása miatt. 2.3. Természetesen különböző időtávú stratégiákat lehet alkotni. Munkacsoportunk tízéves távlatban gondolkodik, és arra nézve kíván javaslatot letenni egyházunk asztalára, hogy miképpen lehetünk misszióban és egyházműködésben, vagyis hatékonyságban készek 2017-ben a reformáció jubileumi esztendejének méltó ünneplésére. 2.4. Egyházunk életét a modellváltás jellemzi ezekben a hónapokban. Szeretnénk, ha tevékenységünket kevesebb taktika és több stratégia határozná meg. Közben persze tudnunk kell: a mi Urunk a legnagyobb stratéga, és neki megvan a maga rövid, közép- és hosszú távú terve is velünk. A mi feladatunk az ő szándékának megértése és az ahhoz igazodó cselekvési program megalkotása. Ez pedig soha nem szakadhat el a személyes hittől. Amikor Pál apostol Timóteust buzdítja, akkor kétszer is a stratégiával kapcsolatos kifejezést használ: sztrateüé... tén kaién sztrateian, vagyis „harcold meg a nemes harcot" (lTim 1,18). 2.5. Van-e jövőképünk? A tapasztalatok szerint az emberek és szervezetek nagy részének nincsen elképzelése arról, milyen jövőt tart reálisnak. Annál is inkább fontos, hogy az evangélikus egyház a maga szolgálatával utat tudjon mutatni az embe-