Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 14 (2008) 1-2. sz.
Corpus evangelicorum - SERES ISTVÁN: Zolnától a budai vérpadig
6 Kempelen Béla: Magyar nemesi családok. VII. köt. Budapest, 1913. 114-115. o. 7 Uo. 121. o. 8 „Itt jegyezzük meg, hogy legtöbbször Matula nevét Matulaynak írják helytelenül. Az eredeti latin szöveg mindenütt Matula nevet említ." Maday Pál: Az 1735. évi békésszentandrási parasztfelkelés. Békéscsaba, 1957. [Békés megyei népszerű-történelmi ismeretterjesztő sorozat, 1. sz.] 54. o. 12. jz.; Szó szerint ez szerepel a mű második kiadásában is: Maday Pál: Az 1735. évi békésszentandrási parasztfelkelés. Békésszentandrás, 1960. 80. o. 12. jz. 9 Dongó Gyárfás szerint fiatalkorában, a szabadságharc előtt mészáros volt, ezt azonban hiteles forrással nem tudta alátámasztani. Mindenesetre mi is elképzelhetőnek tartjuk, hogy valóban így volt. Dongó, 1913. 266. o. 10 Itt csak az 1873-1889. között megjelent sorozat utolsó, részletes névmutatót is tartalmazó 10. kötetére hivatkozunk: Pótlékok s betűrendes név- és tárgymutató II. Rákóczi Ferencz levéltára első osztály I-IX. köteteihez. (Közli: Thaly Kálmán.) Budapest, 1889. [Archívum Rákóczianum. I. osztály X. köt.] " Székesi gróf Bercsényi Miklós levelei Károlyi Sándorhoz. 1703-1711. (A gr. Károlyi-nemzetség levéltárában levő eredetiek után közli: Thaly Kálmán.) Pest, 1868. [Rákóczi Tár. Történelmi érdekű naplók, emlékiratok, levelezések... II. köt.] 12 „Csehi bíró Jagerszki István, esküttye Csekei Balázs hitek szerint mongyák, hogy: (...) Anno eondem [1705 - S. I.] Gellért Imre vicekapitány úr zászlótartója Matula László és kovácsmestere Nagy János úramék 60 lovas katonával beszállónak hozzájok, kétt nap alat költöttek: húst libr. ... 116, pálenkát med. ... 8, bort med. ...90, abrakot metr. ...25, kenyeret elegendőt." Nóvák Veronika: Levéltári források II. Rákóczi Ferenc felkeléséhez a mátyusföldi régióban. [Források: Kárösszeírás.] In: Archívum Sala - Levéltári Évkönyv L. (Sorozatszerkesztő: Nóvák Veronika, szerkesztők: Gaucsík István és Gál Margit.) Vágsellye, 2004. [A Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevél tárának Évkönyve] 215. o. 13 Ocskay egyetlen életrajzát Thaly Kálmán készítette el, annak adatai azonban csak megfelelő forráskritika mellett hasznosíthatók. Mi Markó Árpád, Heckenast Gusztáv és Mészáros Kálmán főként levéltári forrásokon alapuló adatait használtuk fel. Thaly Kálmán: Ocskay László II. Rákóczi Ferenc fejedelem brigadérosa és a felső-magyarországi hadjáratok 1703-1710. 2., bővített kiadás. I—II. Budapest, 1905. passim.; Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. (Sajtó alá rendezte, kiegészítette és az előszót írta: Mészáros Kálmán.) História, MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2005. [História Könyvtár - Kronológiák, adattárak 8.] 311.; Markó Árpád: II. Rákóczi Ferenc csatái - Válogatott tanulmányok. (Sajtó alá rendezte: Mészáros Kálmán.) Budapest, 2003.; Mészáros Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai. - A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája 1703-1711. Argumentum, Budapest, 2006. [A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára] (A két utóbbi munka esetében nem adunk meg konkrét oldalszámokat, mivel Ocskay személyével és ezredével gyakorlatilag az egész munka foglalkozik, s a kötetek végén található mutató alapján az általunk közölt adatok is könnyen visszakereshetők. - S. I.) 14 Dongó, 1913. 266. o.; Dongó, 1916. 104. o. 15 CSML, IV. 1. a. Csongrád vármegye nemesi közgyűlésének a jegyzőkönyvei. 1735. 799-800. o. 16 Nagy László - Nyakas Miklós: Hajdútisztesség tüköré. Hajdúböszörmény, 2001. [Studa Oppidorum Haidonicalium] 326. o. 17 Márki leírása szerint Matolay, „mint huszár az utolsó török háborúban ő nála is szolgált már...", Hadrovicsnál pedig a következő megjegyzés szerepel: „az 1716-1718. között lezajlott török háborúban Pero alatt szolgált a szerb szabadcsapatban, mint huszár..."Márki, 1893, 593. o. ; Hadrovics, 1951, 24. o. 18 BML IV. A. 1. a. Közgy. Jk. I. köt. 352. o. 19 Uo. 573, 596. o. 20 Ifj. Oláh György: Boszorkány perek Békésvármegyében. A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve, Gyula. 13. köt. 1886/1887 (1888) 149., 152-153. o. 21 Orbán 1711 előtti szerepéről 1.: Seres István; Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708). In: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 28. Békéscsaba, 2006. 228-230. o. 22 BML IV. A. 1. a. Közgy. Jk. II. köt. 7. o. 23 MOL P 418. Harruckern es. ir. S. Nr. 53. fol. 52 v. („Anno 1729. Die 18. Augusti peracta est Xmatis in Possone Csaba: [...] Matula Pál") 24 Ma: Fenlac, R
