Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 14 (2008) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - ROKAY ZOLTÁN: Carl von Linné és a teológia

ROKAY ZOLTÁN Carl von Linné és a teológia Bevezetés 2007-ben emlékezett meg a tudományos nyilvánosság (különösen a svéd) a világhírű tudós, Carl von Linné születésének 300. évfordulójáról. Linné úgy él a köztudatban, mint az élővilág tudományos osztályozásának úttörő egyénisége, akit azonban „kreacionizmusa" („Species tot numeramus quot diversae formae in principio sunt creatae"

1

), amely természetesen vallási eredetű (nekem még úgy él az emlékezetemben gimnazista koromból: „quot a principio creavit infinitum Ens"), arra kárhoztatott, hogy a descendentia elméletétől ihletett természettudomány inkább mosolyogjon naivitásán, semmint, hogy komolyan vegye. Ez azonban elhamarkodott ítélet, hiszen maga Darwin is így kiált fel: „Linné és Cuvier két istenség számomra, jóllehet, más-más szempontból" - igaz, hozzáfűzi: „...ám mindketten kisiskolások csupán az öreg Arisztotelészhez képest."

2

Kevésbé köztudott azonban, hogy Linné egész rendszerét áthatja az istenhit, a teremtő és fenntartó Isten gondolata, valamint az, hogy Linné erkölcsi állásfoglalása - ha sajátságos módon is - Istenre, az ő igazságosságára épül. Aki Linnével szeretne foglalkozni, mondja Knut Hagberg impozáns monográfiájában, „annak a humanista tudományok kimerítő ismeretével kellene rendelkeznie, gyakorló orvosnak kellene lennie, az orvostudományt alapjaiban kellene ismernie, latinul és svédül kellene tudnia, a zoológia, botanika és ásványtan teljes eszköztárával tisztában kellene lennie, ezen túl kedvelnie kellene a néprajzi kutatást. Unalmas filozófiai és teológiai tanulmányok éppígy hozzátartoznának a kikerülhetetlen előfeltételekhez. Az illetőnek ezen felül ismernie kellene a szépirodalmat, és emberismerőnek, természetbarátnak és vándornak kellene lennie; de lehetőleg valami költői is kellene, hogy legyen benne. Nem valószínű, hogy ilyen ember valaha is található lesz."

3 A záradék vigasztaló, mert egyébként hallgatásra lennék ítélve a Linné-témában. Nem vagyok orvos, és nem tudok svédül. Egyedül teológiai és filozófiai képesítésem és szerény nyelvismereteim adnak bátorságot, hogy a témához hozzászóljak. Az uppsalai egyetem teológiai kara 2007. május 30-a és június 2-a között tudományos rendezvénnyel emlékezett meg egykori rektoráról Linnaeus & Homo Religiosus címmel.

4 A Linné-évforduló - mint minden más jubileum - nemcsak lezárja a kutatás egyik fejezetét, hanem egyben újat is nyit. Engem például arra ösztönzött, hogy a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárban utánanézzek, mi található meg ott Linné műveiből. A szerző neve alatt tizenöt tétel szerepelt, s ezeket kézbe is vehettem.

5 Érthető módon főként azok a teológiai-vallási és filozófiai megnyilatkozások keltették fel figyelmemet, amelyek Linné általam korábban nem olvasott írásaiban találhatók. E gondolatok a