Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 14 (2008) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - SERES ISTVÁN: Zolnától a budai vérpadig

hogy ez a férfiú a kivégzésre váró felkelővezér atyai nagybátyja, a Nagyszalatnán élő vagyonos mészáros, Matolay György volt. Mivel a hódmezővásárhelyi összeírások és anyakönyvek a későbbiekben már nem utalnak Matolay Pál családjára, valószínű, hogy az asszony és a fiú (s talán a férjezett leány) visszaköltözött Zólyom vármegyébe. Fel­tehetően mindvégig a család Györgytől leszármazó vonalával tartottak közeli kapcso­latot, s így történhetett, hogy a Matolay Pál János nevű unokájával magvaszakadt ág néhány emléktárgya, így az 1705-ből való díszes kard és az 1736-os búcsúlevél György Zemplén vármegyébe szakadt utódainál őrződött meg. A gyakrabban hivatkozott művek és levéltárak rövidítései BGY BML CSML Dongó, 1913. Dongó, 1916. Hadrovics, 1951. K. Papp, 1865. Márki, 1893. MOL Szeremley, 1907. SZSZBML 1911., 1913. Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár (Bibliotheka) Batthyány-gyűjte­ménye, Esztergom Békés Megye Képviselő-testülete Megyei Levéltára, Gyula Csongrád Megyei Levéltár, Szentes Dongó Gy. Géza: Adatok Matolaj Pál élettörténetéhez. Adalékok Zemplén-vár­megye Történetéhez, 19. (1913) 265-267. o. Dongó Gy. Géza: A Matolai-nemzedékek. (Családtörténeti forgácsok.) Ada­lékok Zemplén-vármegye Történetéhez, 22. (1916) 102-139. o. Hadrovics László: Az 1735-i parasztfelkelés. In: Hadrovics László - Welmann Imre: Parasztfelkelések a 18. században. Budapest, 1951. 13-51. o. K. Papp Miklós: Az 1735-iki felkelés története. Kolozsvár, 1865. Márki Sándor: Péró lázadása. ÉTTK 11. (1893) 581-674. o. Magyar Országos Levéltár, Budapest Szeremley Sámuel: Hód-Mező-Vásárhely története. III., IV., V. köt. Hód­mezővásárhely, 1907., 1911., 1913. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, Nyíregyháza Jegyzetek 1 Kincses Katalin Mária: „Minden különösebb ceremónia nélkül" - A Rákóczi-kultusz és a fejedelem ham­vainak hazahozatala. In: Uő: Kultusz és hagyomány. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulójára. Argumentum, Budapest, 2003. 139. o. 2 ,,[3-ik számú terem] 79. Kard, trébelt ezüsttel borított, fekete bőrhüvellyel. A penge fokán bevésve: Pau­lus Matolay 1705. Tipikus kurucz tisztikard. Kiállítja: Matolay Etele." Mihalik József (szerk.): A kassai Rákóczi-ereklye kiállítás lajtroma. (2-ik, bővített kiadás.) Kiadja a Rákóczi-ereklye kiállítás végrehajtó bizottsága, Kassa, 1903. 226. o. A kard leírása szerepelt a kiállításról megjelent összefoglalásban is: „Ma­tolay Etele egy typikus kurucz tiszti kardot állított ki, trébelt ezüsttel borított fekete bőrhüvelylyel. A penge fokán bevésve: Paulus Matulay 1705." Szendrei János: A kassai Rákóczi-ereklye kiállítás. Századok, 38. (1904) 643. o. 3 ,,[4-ik számú terem] 127. Matolay Pál levele György bátyjához, melyben tőle kivégeztetése előtt búcsút vesz. Buda, 1736. április 3. (Kardja a III. teremben a 79. sz. a. kiállítva.) Kiállítja: Matolay Etele." Mihalik i. m. 127. o. 4 A család leszármazása a tanulmányhoz mellékelt I. táblán található, Dongó azonban I. György (és egyben az adatokat szolgáltató Etele) ágának külön táblát (II.) szentelt. 5 Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. VII. köt. Pest, 1860. 363., 370. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom