Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 14 (2008) 1-2. sz.

Figyelő - HORVÁTH PÁL: Keresztény hit a modern világban (Helmut Richard Niebuhr: Krisztus és kultúra)

5 KNÉ 61. o. 6 EV 3. XII. o. 7 KNÉ 119. o. 8 Vö. például EV. 3. 152. o. Brahman-értelmezésével, ahol a „világegyetem" jelentésköre jóval többnek látszik a Földön valaha élt emberiség összességénél. 5 KNÉ 124. o. 10 KNÉ 124. o. 11 KNÉ 131. o. 12 Kajlós (Keller) Imre (szerk): Dr. Böhm Károly élete és munkássága. 1—3. köt. http://mek.oszk.hu/04200/ 04264/; Málnási Bartók György: Böhm Károly, http://193-6.201.253/01100/01103/A továbbiakban: MBGY) 13 MBGY 4. o. 14 Böhmnek arra a Windelbandtól eredő gondolatára utalunk itt, hogy Kantot megérteni annyi, mint meghaladni. 15 M. Kahler: Geschichte der protestantischen Dogmatik im 19. Jahrhundert. Berlin, 1962. 247. o. 16 Vö. EV 5. kötet utolsó megjegyzéseiben a kötelezettség levezetésének helytelen típusairól. 17 Ungvári Zrínyi Imre: Böhm Károly filozófiájának teológiai vonatkozásai. Keresztény Magvető, 2001/1—2. http://kermagv.unitarius.com/magvetok/2001/2001_12/2001_12_ungvarizrinyi4.htm Keresztény hit a modern világban Helmut Richard Niebuhr: Krisztus és kultúra (Harmat Kiadó - Sárospataki Keresztyén Filozófiaintézet, Budapest-Sárospatak, 2006) Keresztény korok és nemzedékek két évezredes tapasztalata, Szent Ágoston nagy ívű történetteológiája óta pedig szinte már közhely, hogy a hívő ember két világ polgára, aki miközben Krisztus hitében és az üdvösség reményében él, egyben létezésének történelmi korlátai között alkotója, alakítója és szereplője annak a sajátos e világi közösségi realitásnak is, amelyet kultúrának, civilizációnak nevezünk. Ebből a kettősségből adódik, hogy az egyház számára minden időben alapvető jelentőségű feladat a Krisztussal való egység és a világba való beágyaztottság összhangjának megőrzése vagy megteremtése, léte krisztusi és kulturális dimenzióinak egyeztetése, a Krisztus alakja, hite, hatása és a változó kulturális valóság közötti viszony tisztázása. Különösen így van ez az euro-amerikai kultúrát végletesen világiassá formáló 20. században, a szekularizáció századában, amikor a keresztény hit és hagyomány megőrzésének és újraértelmezésének feladata és a modern civilizáció jelenségeinek értékelése soha nem látott feladatok és dilemmák elé elé állítja a régi és az új, a mulandó és az örök, a vélt és a valódi értékek világában tájékozódni kívánó keresztény gondolkodókat. A Krisztusnak és a számunkra az ő alakját hitelesen hordozó keresztény üzenetnek, az evangéliumnak a kultúrára és a kultúra Krisztus-képünkre gyakorolt kölcsönhatásának vizsgálatára vállalkozó teológus szerzők sorában méltán illeti meg kitüntetett hely azt a Helmut Richard Niebuhrt (1894-1962), akinek Krisztus és kultúra című, még 1951-ben megjelent nevezetes és azóta is időszerű munkája ötven év késéssel, ám hazai állapotainkat tekintve még ma is vagy ma még inkább időben, a közelmúltban jutott el a történelem- és társadalomteológia iránt érdeklődő magyar olvasókhoz. Richard Niebuhr, az utóbbi évszázad amerikai protestáns teológiájának egyik meghatározó