Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 14 (2008) 1-2. sz.

A gondolat vándorútján - NÉMETH ZSOLT: Kepler pályái és a világharmóniák

A következő kérdés, amelyet 1599-es leveleiben már ugyancsak felvetett, hogy mi a kapcsolata a zenei harmóniáknak az asztrológiai fényszögekkel. Egészen 1608-ig úgy hitte, hogy ugyanaz a gyökerük, amikor is a bolygómozgások vizsgálata terén elért eredményei addigi álláspontjának felülvizsgálatára késztették.

30 E felismerései nyomán, amelyek egyébként Ptolemaiosz nézeteinek immár egy másik területen történő meghaladását is jelentik, a zenei összhangzatok eredetét a szerkeszthető, a fényszögekét pedig a kongruens sokszögekben kereste.

31 (Kepler szóhasználatában egy sokszög kongruens, ha kicsempézhető, azaz hézagmentesen lefedhető vele a sík. Azonnal látható, hogy például négyzetekkel vagy szabályos három- és hatszögekkel lefedhető a sík.) Érdemes néhány szóval kitérnünk az asztrológus Keplerre, már csak azért is, mert életének erről a szegmenséről sokan igyekeznek elfelejtkezni. Kitty Ferguson írásunkban többször is hivatkozott, számos lényeges adattal szolgáló munkája például nem említi meg a tudós asztrológiai tárgyú írásait, és amennyire csak lehet, mellőzi az ilyen irányú tevékenységéről szóló megemlékezést. A magas tudomány számára is meglehetősen sajnálatos, hogy egyik legnagyobb formátumú képviselője komolyan vett egy ilyen komolytalannak kikiáltani próbált diszciplínát. Kepler számára azonban tapasztalati tény volt, hogy a fényszögek hatással vannak az időjárásra és az emberi lélekre.

32 Az intelligens matematikus rendkívül kritikus volt kora asztrológiájával szemben, és annak olyan megalapozását sürgette, mely mentes a babonáktól, s így beleilleszkedik az ő világról alkotott koncepciójába. „Lutheránus asztrológus vagyok, aki eldobja a pelyvát és megtartja a magot" - írta.

33 A hagyományos asztrológiából csak a fényszögek használatát tartotta meghagyandónak,

34 s azt sem tartotta helyesnek, hogy asztrológiai alapon jóslatokat tegyenek. Azt, hogy Kepler látszólag radikális nézetei ellenére nagyon is középen állt, és mértéktartó volt, mi sem bizonyítja jobban, mint vitairatai, amelyeket két német szerző műve ellen adott ki. Helisaeus Röslint, a hagyományos asztrológia hívét babonás előítéletei miatt bírálta az Antwort auf Röslini Disfeursban,

35 míg Philip Feseliust, az asztrológia heves ellenzőjét a Tertius interveniensben

36 arra figyelmeztette, hogy a fürdővízzel együtt kiönti a gyereket is. Ez utóbbi művében Kepler a horoszkóp alapjait is kifejti. Amikor valaki megkezdi egyéni életét, a csillagállások ösztönszerű percepciója összekapcsolódik az anyjától kapott ideákkal és érzelmekkel, így alakul ki a karaktere. Bár ennek szellemében a születéskori csillagállás indikációt nyújthat az egyén diszpozíciójára, magát a jövőjét azonban - Kepler álláspontja szerint - nem határozhatja meg.

37 Kepler szívósan fáradozott a bolygók keringési idejei és naptávolságai között fennálló kapcsolat meghatározásával. Számos próbálkozás után 1618. május 15-én jutott el addig a felismerésig, amelyet ma Kepler harmadik törvényének hívnak: a bolygók keringési idejének négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint naptávolságuk köbei.

38 Most már nem volt más hátra, mint hogy megkeresse a bolygómozgás újonnan felfedezett harmóniája, valamint a zenei harmónia közti analógiákat. Kézenfekvőnek tűnő megoldási kísérletei azonban kudarcot vallottak, például a pálya menti sebességek és a hangközök között nem talált kapcsolatot.

39 Kepler szemében - csakúgy, mint Platónéban - Isten geométer volt.

40 „Mivel Isten semmit sem hozott létre geometriai szépség nélkül (...), joggal feltételezhetjük, hogy