Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 13 (2007) 3-4. sz.

A gondolat vándorútján - KOVÁCS ELŐD: „Isten" szavunk iráni származtatásáról

Abból, hogy a Cirill-misszió nem járt különösebb sikerrel, arra mindenesetre lehet következtetni, hogy 860 körül már lezáródott a vezető réteg judaizálása."

42 Szükséges kiemelni, hogy a Róna-Tas által a kazárok korábbi, 7. századi vallásaként megnevezett tengrizmus hitvilága alapvetően eltért a sámánizmusétól.

43 Vagyis e szomszéd népünk vezető rétege a judaizmus előtt sem volt sámánhitű. Ha a kazárok életében a tengrizmus hasonló formában volt jelen, mint a II. Türk Kaganátus területén, akkor a sámánizmus csak birodalmuk perifériáján mutatkozhatott. Érdekes, hogy a türk rovásírásos feliratok tanúsága szerint a törökök ma ismert legrégebbi hitvilága nem tartalmazott samanisztikus elemeket. Világképük, amelyet nemrégiben Dallos Edina rekonstruált, igen eredeti volt: kétosztatú, olyan földdel és éggel, amelyek egymáshoz képest változtathatták a helyüket. Létezett azonban a föld felett még egy úgynevezett „szent terület" vagy „szent ország" is, amelynek a helye pontosabban nem határozható meg, talán az égben volt. Ismert erről a szent helyről, hogy beszélni is tudott.

44 Szükséges kiemelni azt a tényt, hogy maga a kétosztatú világkép is ellentétes a háromosztatú, samanisztikus világképpel. Más kérdés, hogy a II. Türk Kaganátus birodalmi vallásából csak bizonyos óvatossággal lehet az eredeti török hitvilágra nézve következtetéseket levonni. Ez a török államalakulat ugyanis másként viszonyult a vallási kérdésekhez, mint a nomád államok általában. Obrusánszky Borbála így indokolja ezt a különbséget: „A VIII. század elején újjáélesztett második türk birodalom ugyanis az első államuk bukását az idegenek túlzott befolyásában látta, ezért a türk uralkodók, ellentétben a nomádok türelmes valláspolitikájával, üldözték az idegen népeket és az idegen vallásokat is."

45 A bulgárok keresztény hitre téréséről Ismét Róna-Tas András szavaival élve: „635-ben a bulgár-törökök a Bizáncban megkeresztelkedett Kuvrat vezetése alatt fellázadtak az avar uralom ellen. Megalapították a Bulgár-török Birodalmat. Kuvrat birodalma a világ első, keresztény török vezetésű politikai szervezete."

46 Figyelemre méltó, hogy az ázsiai törökség ekkoriban legjelentősebb állama, az Ujgur Birodalom a kazárokat néhány évtizeddel megelőzve már az egyik világvallás mellett döntött. A párhuzamról, valamint a kazárok zsidó hitre térésének következményeiről Vásáry István a következőképpen ír: „Sántít persze minden analógia, de valami hasonló történt itt [a Kazár Birodalomban], mint ami az Ujgur Birodalomban a manicheizmus felvételekor. Mindkét esetben olyan vallásra esett az uralkodó választása, amely lehetővé tette a környező nagyhatalmaktól való ideológiai elhatárolódást. De ezzel vége minden hasonlatosságnak, mivel az eltérő kor, terület és népesség nem tesz lehetővé további analógiákat. A judaizmus felvétele sikeres lehetett kifelé, a kazár önállóság demonstrálására, de a Kazár Birodalom belső szempontjából nem hozta meg a várt eredményt. A judaizmus etnikai jellegű vallás, nem véletlen, hogy a prozelitizmus olyan ritka jelenség zsidó vallásos talajon. A judaizmus egyetemes üzenetei csak a judaizmus népi kereteit túllépő keresztény univerzalizmusban és a judaizmust és kereszténységet