Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 13 (2007) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - ID. FRIVALDSZKY JÁNOS: Trencsen megye múltjából (A rajeci völgy.)

Sandanus a lelkész.

95 Konszka lelkészei a továbbiakban: Georgius Sztranovszky 1634 előtt, majd Paul Skultety, más néven Nositius 1642-1647 között.

96 Az utóbbi adalékból úgy tűnik, hogy egy Skultety vette fel a Nositius (Nostitius, Nosatius) nevet. A Skultety család pedig valamelyik falu soltész- (scultetus) családja volt. Johannes Lang távozása után Frivaldon három évig nem volt lelkész, majd 1630-tól a morvaországi - közelebbről pf erovi - származású Tobias Schumberg lett a lelkipásztor.

97 Úgy látszik, hogy az ő idejében normalizálódott először Frivaldon a lakosság és a lelkész kapcsolata. Ennek tanújaként 1642-ben harangot is öntöttek Mária képével, lába alatt a holdsarlóval.

98 Ami a falu anyagi viszonyait illeti, 1643-ban a község 1 forint 60 dénár census cathedralist fizetett az evangélikus egyháznak.

99 1644-ben Lány Zakariás kánoni vizitációt tartott.

100 Konszkán, Kőporubán nem említenek lelkészt. Ám Frivaldon megemlítik (Schumberg) Tóbiás papot, továbbá azt, hogy a falunak rektora is van, akinek a nevét azonban nem közlik.

101 Schumberg 1646-ban a zsolnai kerületi gyűlésen Nositius konszkai lelkésszel együtt kiállt Paulini Sámuel rajeci lelkész mellett, akivel a rajeci rektor, Fabricius András viszálykodott. Schumberg az eset után még három évig - 1649-ig - volt Frivaldon szolgálatban.

102 (Más forrás szerint „30 évig, 1653-ig" volt a faluban lelkész.

103 Az utóbbi állítás azonban csupán félreértésből származhat.) Nem költözött el máshova, valószínűleg itt halt meg; családtagjai ugyanis frivaldi illetőségüket még jóval később is megtartották. Tobias Schumberg volt az azonos nevű, 1626-ban „Frivaldon" született adataink szerint azonban csak ott nevelkedett - termékeny teológiai író apja. Az ifjabb Tobias Körmöcbányán kezdte, majd a sziléziai Brigában folytatta tanulmányait; 1656ban Berlinben már önálló művel jelentkezett. Ebben a munkájában még Freivaldenusnak nevezte magát, de későbbi műveiben már nem utalt a származási helyre. Több egyetemen, így Wittenbergben is megfordult, csaknem egész Németországot bejárta. 1711 után halt meg.

104 Apja, az idősebb Tobias - elődeitől eltérően - már szlovákul prédikált Frivaldon.

105 Műveltségét és jólétét jelzi a mai (katolikus) plébánia könyvtárának két legrégebbi kötete, amelyek nyilvánvalóan tőle maradtak. A két mű kiadási helye és ideje azt sejteti, hogy Schumberg 1618-ban Lipcsében járhatott egyetemre.

106 Művelt, széles látókörű, toleráns ember lehetett, így nyerhette meg a falut. Tóbiást kisebbik fia, Johannes követte a lelkészségben, aki 1632 körül született, feltehetően Frivaldon. Anyja, Anna Hoffman nem volt helybeli származású. Johannes 1638-1642 között Rajecen Hallernél, majd 1643-ban Zsolnán Augustininél tanult. Végül Lőcsén járt iskolába: előbb - 1646-ig - Laziónál, majd 1647-1650 közt Krischkénél. Valószínű, hogy néhány évig kinevezés nélkül prédikált, vagy talán inkább csak tanított, míg 1653. május 6-án az Illésházy, Révay, Giczy és Perényi családok meghívására ordinálták Frivaldra.

107 Johannes Schumberg 1657-ig szolgált a faluban.

108 Feltehetőleg itt is halt meg, mert apjától örökölt könyvei - mint láttuk - Frivaldon maradtak. Tudunk azonban egy másik Johannes Schumbergiusról is, aki 1668-ban Körmöcbányán járt iskolába, s aki szintén Frivaldensis volt. Több első- és másodéves alumnussal együtt ugyanis ő is emléksorokat írt egy személyiség tiszteletére. Johannes föltehetően a hasonnevű frivaldi lelkész fia volt. A dátum: „Anno... supra sesquimillesium