Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 3-4. sz.
Corpus evangelicorum - KURDI KRISZTINA: Egy cipszer lelkész Galíciában
szegények voltak. Ezért a lelkészi és tanítói állás gyakran évekig betöltetlen maradt, és a hívek között fejetlenség uralkodott. Josef Paulini lembergi püspök és Bredeczky Sámuel is szóvá tette, hogy a falusi lelkészek és a többi telepes körében egyre nagyobb mértékű az alkoholfogyasztás, amit Bredeczky annak tulajdonított, hogy a szétszórtan élő telepesek a nyers és tudatlan galíciai népséggel érintkezve átveszik annak erkölcstelen szokásait. 21 De nem csak a hitélettel kapcsolatos gondok nyomasztották Bredeczkyt. A kedvezőtlen külpolitikai fordulatok is befolyásolták mind személyes életét, mind az evangélikus egyházközségek helyzetét. 1805 novemberében az osztrákok számára vesztes ulmi csata következtében Bécs a franciák kezére került. 22 Ilyen körülmények között érthető, hogy az udvarnak nem a galíciai protestánsok támogatása volt a legégetőbb gondja. Tovább nehezítette Bredeczky életét, hogy 1806. január 16-án, mindössze 36 évesen meghalt Joseph Paulini lembergi szuperintendens, aki Bredeczky közvetlen felettese volt. Halálos ágyán Bredeczky Sámuelt nevezte meg utódjául, 23 aki azonban valószínűleg habozott elfogadni ezt a tisztséget, mert Ernst Traugott von Kortum - aki a galíciai evangélikusság első felügyelője s kormánytanácsosként az itteni sóbányák felügyelője is volt - 1806. február 13-án külön levélben biztatta igenlő válaszra. így a lelkész alig egy évet töltött Krakkóban, s 1806-ban - mindössze 34 évesen - átvette új hivatalát Lembergben: mindkét Galícia és Bukovina evangélikus szuperintendense lett, sőt a református egyház ügyeit is ő intézte. Egészen 1812-ben bekövetkezett haláláig Lembergben élt, és ezt a viszonylag rövid időszakot tekinthetjük legtermékenyebb korszakának. Számtalan levél, prédikáció, sok száz mérföldnyi szolgálati útról írt beszámoló és feljegyzés, számos újságcikk, statisztikai összeírás, természettudományos leírás, kézirattöredék és két ma is figyelemre méltó könyv maradt hátra ebből a hatéves tevékenységből. Lembergben is hasonlóan nehéz körülmények várták, mint Krakkóban. Az itteni egyházközség 1778. október 16-án Johann Preschel kezdeményezésére jött létre, aki az első istentiszteletet a lakásán tartotta meg. A templomot 1785-ben kezdték építeni. Az egyházközség Lembergen kívül kiterjedt Jaroslaura, Zamosc-ra és Zaleszczykre is. 1779től már anyakönyvet is vezettek, de kevés a születési bejegyzés. Ráadásul a lelkészek halála miatt az egyházközség állapota hamarosan válságossá vált. A helyzet csak a II. József-kori betelepítést követően javult, mivel Németországból számos evangélikus telepes érkezett. Lassan megszilárdult a presbitérium. Paulini bejegyzése szerint 1805ben 55 evangélikus család élt Lembergben. 24 Bredeczky már 1806 novemberében pásztorlevelet adott ki, amelyben elpanaszolta, hogy a lelkészek közül többen elhanyagolják szellemüket, nem művelődnek, és némelyek iszákosak is. 25 Decemberben pedig részletes jelentést küldött a galíciai kormányzóságnak a tartomány evangélikus iskoláinak állapotáról. Az oktatás és a népnevelés kulcskérdés volt Bredeczky életében, el is kezdte a lembergi evangélikus iskola szervezését. Legfőbb célja azonban egy galíciai evangélikus tanítóképző intézet létrehozása volt, ahol majd a hitoktatókat képezik. Bredeczky úgy vélte, hogy a vallástalanság terjedésének és a vallásosság hanyatlásának megakadályozására csak egy eszköz van, a jó vallásoktatás.