Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 3-4. sz.

Seminarium Ecclesiae - SZARKA MIKLÓS: Lelkészházasságok válsága és gondozása

szakmai kíváncsiságot talán kielégíti az, hogy a jelenségeket, illetve azok megjelenési gyakoriságát százalékban kifejezve közöljük. E fejezet több részre tagolódik a párdiagnosztika különféle területeinek, illetve jellemző válsággócainak figyelembevételével: a) A válság súlyosságára nézve, hogy elsődleges (primer), másodlagos (szekunder) vagy pedig harmadlagos (tercier) válságról van-e szó. b) A párkapcsolaton belüli értékpreferenciális feszültségekre nézve. Mivel a lelkészházaspár értékeket közvetít, a válság oka gyakran a kettőjük által képviselt értékek közötti különbség: például az, hogy mennyire elkötelezettek hivatásukban, vagy éppen az, hogy az értékközlés szándékát, amely mindkettőjükben él, egyre kevésbé igazolja személyiségük és kapcsolatuk hitelessége, kongruenciája. c) A lelkész-párkapcsolati válság hatása a gyülekezet/egyház mikro-, makroszociális színterére nézve. d) A párkapcsolati válságnak az egyénben - férjben, feleségben - mélyebbre nyúló oki (patogén) tényezőire nézve. A párkapcsolati válságok súlyosság szerinti osztályozásához évek óta bevett gyakorlatként három válságtartományt különböztetek meg G. Caplan nyomán.

11 A Caplan-féle modellt - amelynek lényege a primer, szekunder és tercier válságtartományok közötti megkülönböztetés - a megelőzés gondolatának jegyében próbálom fölhasználni. Az elmúlt évek során kísérletet tettem a prevenció-megelőzés teológiai értelmezésére is, amelyet legitimnek tartok, annál is inkább, mert Isten a megelőzés Istene.

12 Tehát a párdiagnosztikában a válság súlyosságára nézve kell mindenekelőtt felismerésiekbe jutnunk. Azaz: az adott válság az elsődleges, másodlagos vagy harmadlagos prevenciós tartományba helyezhető-e? Az elsődleges prevenciós tartományban nem is válságok vagy „miniválságok" kezelése zajlik, hanem a válságok kivédésére való felkészítés. E tartományon belül tisztáznunk kell, hogy vannak megelőzhetetlen

13 és megelőzhető válságok.

14 A primer preventív tevékenység első pillantásra nem is tűnik válságkezelésnek, hiszen csupán válságmegelőzésről van szó. Azonban ebben a tevékenységtartományban is vannak válságok - azok a rejtett válságok, amelyek a gyermekkorban elszenvedett traumaként, deficitként rejtett-larvált állapotban éveken át „betokozódva" maradnak, és amelyek kimondott vagy ki nem mondott elvárásként jelentkeznek a házastársi kapcsolatban. így magát a párkapcsolatot terhelik, mint olyan igények, amelyek kielégítésére a házasság nem hivatott és nem is alkalmas. Ez az a pont, ahol a primer preventív tevékenység a házasságra való felkészítés időszakában személyes pasztorál-pszichoterápiává mélyülhet, és e személyes lárváit válságok felszínre hozásával megelőzhető azok párkapcsolatba való bevitele. Ez a megállapítás általánosnak tűnhet, hiszen érvényessége minden fiatal jegyes- és házaspárra áll. Ugyanakkor lelkészházaspárok esetében későbbi súlyos, manifeszt válságok nyomán vissza lehet következtetni a fenti primer-preventív válságkezelés elmaradására. Teológusok esetében a válságkezelés elmaradásának lehetnek sajátos, úgynevezett ekkleziogén okai, amelyek rendszerint már a gyermekkorban jelentkeznek: általában az istenkapcsolat alakulásával és a gyülekezetbe való beépüléssel függenek össze. E magánéleti ekkleziogén okokat csak sejteni lehet: a későbbi súlyos válságokból próbálunk a gyermek- és serdülőkori eseményekre következtetni. Mivel a lelkészházasságok létrejöttét