Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - KURDI KRISZTINA: Egy cipszer lelkész Galíciában

4. Éghajlat; 5. Népesség; 6. Természeti (fizikai) állapot (lakás, ruházat, betegségek, születés és halálozás, fürdők és kórházak); 7. Szellemi állapot (jellem, nyilvános intézetek, templomok, zárdák, líceum, könyvtárak, múzeumok, természettani szerek, csillagvizsgáló, magánintézetek, vigadók, színház, séták, kertek); 8. Polgári állapotok (kormányhatóságok, hivatalnokok, fogházak, kereskedések, gyárak, iparosok, koldusok). Néhány fejezet - például a harmadik - nagyobbrészt már elkészült, de a munka megszakadt, feltehetően azért, mert Bredeczkynek nem tetszett Lemberg lakóinak viselkedése a lengyel felkelés alatt. „Egy nép jellemét az mutatja meg, hogy miképpen viselkedik az élet aggasztó helyzeteiben és időszakaiban." A felkelés alatt fogalmazta meg Bredeczky a lelkészi magatartás néhány követendő ismérvét; mondatai saját jelleméről is árulkodnak: „A lelkészség azonnal átlépi a maga hatáskörét, mihelyst a politikai dolgokba avatkozik! ... O Istennek a szolgája, s kötelessége az, hogy a kedélyeket a nyugalom, a rend és az erények felé irányítsa! ... O állampolgár is, s mint ilyennek, kötelessége, hogy az államnak szent céljait tanításával és példaadásával előmozdítsa." Részletesen leírja a lembergi zavargásokat: nemtetszését váltotta ki a lengyelek németellenes magatartása és az, ahogy Napóleont éltették.

33 A Lembergről készülő munkáját félbeszakította az a megbízás, amelyet 1809-ben a bécsi Studienhofkomissiontól kapott, s amelyben egy egész Galíciát felölelő földrajzi, statisztikai munka megírására kérik fel. A könyvet katolikus középiskolák diákjainak szánták. A hagyatékból kiderül, hogy Bredeczky 1809. február 17-én kapta meg a levelet, amely 1808. december 17-én kelt. Egyidejűleg biztosítékot kapott arra, hogy a kormány a készülő műhöz szükséges valamennyi adatot rendelkezésére bocsátja.

34 Az anyaggyűjtemény a családi hagyatékban szintén megtalálható a következő címmel: Materialien zur statistisch-geographischen Beschreibung von Galitien. In den Jahren 1807-1811. Verfast und zusammengeragen von Samuel Bredeczky. Bredeczky nagy lendülettel és lelkesedéssel látott neki a munkának. A hivatalos statisztikai adatok a rendelkezésére álltak, de a hagyatékból az is kiderül, hogy a szerző kiterjedt levelezést folytatott annak érdekében, hogy a legkisebb településről is információt tudjon szerezni. Az adat- és anyaggyűjtés céljából ismét beutazta Galíciát, még szisztematikusabban, mint korábban tette. Alig két év alatt fejezte be a művet, ami azért is megdöbbentő, mert mindeközben természetesen lelkészi és tanítói feladatait is ellátta. Egy - szintén a hagyatékban található - kézirattöredékből megtudjuk, hogy a tankönyv 1811 júniusában elkészült, és Bredeczky át is adta a tartományi kormányzóságnak. Ugyanitt megemlíti, hogy a Statistisch-geographische Beschreibung der Königreiche Galizien u. Lodomerien nebst Bukowina megírásához szükséges rengeteg utazás nagyon megviselte egészségét. Mint írja: „...mindkét hivatalomnak sok munkája és kötelezettsége egészségemre és lelki hangulatomra oly rossz hatással voltak, hogy veszedelmes képzelődő kezdtem lenni. Orvosom utazást és fürdők használatát ajánlotta." A kézirattöredékben részletesen leírja betegségét is. A hagyatékban olvashatjuk a könyv előszavának tervezetét is, amelyben Bredeczky Sámuel megjegyzi: azt szeretné bemutatni ebben a műben, hogy „Ausztria bölcs és szelíd kormányzása alatt mivé lett Galícia".

35 Az összegyűjtött anyagot 25 részre osztotta, s ez a tagolás Galícia korabeli 25 kerületének felelt meg. A teljes mű 300 fólió