Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 1-2. sz.

A gondolat vándorútján - GÁSPÁR DOROTTYA: A Basilica Constantiniana

RE Pauly-Wissowa: Realencyklopädie der classischen Altertumswissenschaften. Stuttgart, 1893 sqq. RM Römische Mitteilungen RQ. Römische Quartalschrift Tim., Krit. Piatonis opera omnia, Timaeus et Critias. Ree. Godofredus Stallbaum. Gothae et Erfordiae, 1838. Verg. Publius Vergilius Maronis: Aeneidos liber sextvs. With a commentary by Rorand Gregory Austin. Oxford, 1977. Vergilius Vergilius összes művei. Ford. Lakatos István. Budapest, 1967. Jegyzetek 1 Ez az épülettípus a Vitruvius által leírt basilica. Marcus Vitruvius Pollio V, 1, 6-10 De architectura libri decem. Ed. Curt Fensterbusch. Darmstadt, 1981. 208., 210. o. Magyarul is olvasható: Vitruvius: Tíz könyv az építészetről. Ford. Gulyás Dénes. Előszó: Hajnóczi Gábor. Budapest, 1988. /Képzőművészeti zsebkönyvtár./ Vö. Nielsen 1997, 475. o. 2 Kuhoff 2001, 885. o. 3 Kuhoff 2001, 884. o. 4 Langlotz-Deichmann 1950, 1225-1259. o. Korábbi basi/ica-összefoglalás: August Mau: „Basilica." RE 3. 1899. 83-96. Uo. 93-94.: a bazilika más középületekhez - sétahelyekhez, fürdőkhöz - kapcsolódik. Megtalálható magánházakban, főleg császári palotákban is, így például a Flaviusok palotájában vagy Tivoliban a Villa Hadriani részeként. Rudolf Leeb: Konstantin und Christus. Berlin - New York, 1992. 8286. o. 5 Marosi Arnold: A tác-fövenypusztai ásatás. Székesfehérvári Szemle, 4 (1934), 60-63. o. 6 Beat Brenk - Patrizio Pensabene: Christliche Basilika oder christliche „Domus der Tigriniani"? Boreas, 21-22 (1998-1999), 271-299. o. 7 Itt egy Intercisában feltárt épületet kell megemlítenem, amelyet Visy Zsolt ókeresztény bazilikaként közölt: Intercisa. A rómaikori Dunaújváros. Kecskemét, 1977. 35-36. o., XII. kép. Magam ezt az emléket ugyanúgy nem tudom az ókeresztény emlékek közé sorolni, mint egy másik, Oroszlán Zoltán által feltárt intercisai épületet sem. (Dorottya Gáspár: Christianity in Roman Pannónia. An evaluation of Early Christian finds and sitesfrom Hungary. Oxford, 2002. 12. II. a. alatt tárgyalva.) Állításomat ma is fenntartom, bár Visy Zsolt elhibázottnak tartja következtetésemet. (Visy Zsolt: Adatok a pannóniai kereszténység történetéhez. In: In virtute Spiritus. A Szent István Akadémia emlékkönyve Paskai László bíboros tiszteletére. Budapest, 2003. 51. o.) Kétségtelen, hogy nem volt szerencsés a két épületet összevontan tárgyalni, de az összevonás nem érinti a dolog érdemi részét, a két emlék „nem keresztény" meghatározását. 8 Langlotz-Deichmann 1950, Abb. 27, 28. 9 Lorenz 2000, 117-120. o. 10 Nielsen 1997, 474-481. o.: görög szóból (basiliké) származik, jelentése pompás, királyi, fejedelmi, nagyszerű, remek. A bazilikát sokfunkciójú épületnek nevezi. 11 Langlotz-Deichmann 1950, 1225. o. Ujabban Lorenz az egyes épületekkel összevetve vizsgálta az elnevezést (Lorenz 2000, 113-131. o.). Arra is kitér, hogy számunkra időnként kérdéses: egy-egy épület kezdettől viseli-e a basilica nevet, vagy csak a későbbiekben kapta meg ezt az elnevezést. Például nem tudjuk, hogy az athéni Stoa Basileios mióta Stoa Basileios. 12 Langlotz-Deichmann 1950, 1226. o. 13 LPV 91. o. (Ugyanebben az időben Constantinus Augustus boldog Péter apostolnak egy bazilikát épített.) 14 Lorenz 2000, 113. o. - Már 1838-ban feltártak egy templomot El-Asnamban (az egykori Orléansville, Algéria), az antik Castellum Tingitanumban. Padlója - amelyen a basilica szót olvashatjuk - 324-ből való. Az alaprajzot Lorenztől veszem. 15 Továbbá ismert a Basilica Maxentii et Constantini, amelynek építését Maxentius kezdte meg és Constan-