Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 1-2. sz.

Seminarium Ecclesiae - BENYIK GYÖRGY: Misszió, avagy új evangélizációa római katolikus egyházban

7 A legjelentősebb afrikai keresztény teológus Szent Ágoston (354-430). 8 Az alexandriai katechetikai iskola a 3-6. századig volt a legaktívabb. Órigenész, Alexandriai Kelemen, Vak Didümosz voltak a leghíresebb tanítók, de hatása alatt állt Rufínus és Jeromos is. 9 Vö. Szántó Konrád: A katolikus egyház története. Budapest, 1983. 162. old. A hunok, a nyugati gótok és egyéb germán törzsek itáliai betörését a pápa akadályozta meg. 10 Janssen, Arnold (1837-1909) holland misszionárius, aki 1866-ban Münsterben, 1875-ben Steylben nyitotta meg a verbiták házát. 1889-ben a Bécs melletti Mödlingben is házat létesített. A 19. században Belgiumban, Franciaországban, Angliában és Itáliában terjeszkedtek. 1933-ban Pekingben a katolikus egyetemet vezették. Magyarországon is több házzal rendelkeztek, 1916-tól vannak jelen Budatétényben és Kőszegen. Magyar verbita misszionáriusok Új-Guineában, Argentínában, a Fülöp-szigeteken, Indonéziában, Japánban, Paraguayban, az USA-ban, Zairében, Taivanon, Brazíliában és Kanadában tevékenykednek. 1950-ben a magyar tartománynak 50 tagja volt, és 27-en voltak külföldön. 11 BBC World Service Religious Broadcasting. Talking the Big Question. In: A szeretet missziója. Szegedi Biblikus Konferencia. Szeged, 2005. 69-74. o. 12 Battista Mondin: Pápák enciklopédiája. Budapest, 2001. 682-710. o. 13 A zsinati dokumentumok rövid történetét és szövegét lásd Cserháti József - Fábián Árpád (szerk.): A II. Vatikáni Zsinat tanítása. Budapest, 1986. 14 Pietro Pavannak (1903-1994), valamint Zsigmond Rajmund magyar származású domonkos szerzetesnek és Johannes Hirsmann SJ (1908-1981) teológusnak nagy szerepe volt a konstitúció szövegének megfogalmazásában. A jelen szöveg felé a vitát a belga Leo Jozef Suenens bíboros felszólalása terelte (1962. dec. 4.), és ezt Battista Montini bíboros, a későbbi VI. Pál pápa is támogatta. Sokat segített Lukas Vishernek, az Egyházak Ökumenikus Tanácsa elnökének levele is. A második holtpont után a redemptorista szerzetes, Bernhard Häring segítségével jutott el a szöveg a végleges stádiumba. Ehhez a dokumentumhoz szólt hozzá Hamvas Endre és Brezanóczy Pál magyar püspök is. 15 Malakiás ír szerzetes (1094/95-1148) Armagh kolostorából a bencés reformirányzathoz tartozott. 1119-ben pappá szentelték, 1123-től reformpárti püspök volt különböző ír egyházmegyékben. 1139ben Rómában járt, mint pápai legátus tért vissza Írországba. Római utazása során találkozott a szintén reformpárti cisztercita Clairvaux-i Bernáttal, aki megírta életrajzát is. O említi Malakiás pápákról mondott próféciáit. Ez 112 rövid mondás II. Celesztin pápától (1143) a titokzatos II. Péterig, aki után a világ vége következik. A mondásokat Arnold Wion jelentette meg 1595-ben Lignum Vitae című művében. Ujabb kutatások szerint nincs közük Malakiáshoz, valószínűleg 1590-ben keletkeztek. Lexikon für Theologie und Kirche. 6. Freiburg, 1961. 1322-1323. o. A próféciák magyar kiadása: Robert Ernst: II. János Pál az utolsó pápa? Szt. Malakiás püspök pápa-jóslatai. H. n., 1985. 16

II. János Pál pápa Redemptor Hominis kezdetű enciklikája. In: II. János Pál pápa első enciklikája és levelei. Budapest, 1980. 3-96. o. A pápa levelei és enciklikái olvashatók a Magyar Katolikus Egyház honlapján is. 17 Cathechesi tradendae. II. János Pál pápa apostoli buzdítása a katolikus egyház püspökeihez, papjaihoz és híveihez korunk hitoktatásáról. In: Korunk hitoktatásáról. Budapest, 1994. 125-212. o. 18 77. János Pál pápa Dives in misericordia kezdetű enciklikája. Budapest, 1981. 19 77. János Pál pápa Salvifici doloris kezdetű apostoli levele a katolikus egyház püspökeihez, papjaihoz, szerzetescsaládjaihoz és hívőihez, az emberi szenvedés keresztény értelméről. Budapest, 1981. 20 77. János Pál pápa Laborem exercens kezdetű enciklikája a Rerum novarum enciklika megjelenésének 90. évfordulója alkalmából. Budapest, 1981. 21 77. János Pál pápa Fides et ratio kezdetű enciklikája a Katolikus Egyház püspökeihez a hit és az ész kapcsolatának természetéről. Budapest, 1999. 22 Lásd bővebben: Magyar Katolikus Lexikon. 9. Budapest, 2004. 181-190. o. 23 Lásd bővebben: Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Budapest, 3

1977. 501-502. o. 24 Boleratzky Lóránd: Aki mindvégig állhatatos maradt. Ordass Lajos, a mártírsorsú evangélikus püspök. Budapest, 2001. 25 A katolikus irodalmi és tudományos élet fejlesztésére alakult társaság, amelyet 1848-ban alapított Fogarassy Mihály nagyváradi kanonok, az „olcsó könyvek" sorozat atyja. 1854-től jelentős a tevékenysége. 1899-től saját nyomdával rendelkezett. 1904-től Zichy Nándor vezetése alatt részvénytársasággá alakult. 1923-tól az Apostoli Szentszék magyarországi kiadója; ők adták ki a Katolikus Szemlét is. 26 1934-ben alakult katolikus világnézeti folyóiratként az Actio Catholica hivatalos lapjaként; alapító szer-