Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - RAINER VOIGT: Enno Littmannélete és munkássága

Kéziratok, érmék, kisebb leletek, valamint fényképek százai kerültek Németországba. Az utóbbiak főleg a feliratokról, az épületekről és a tájról készültek, s ma is felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtanak a száz évvel ezelőtti viszonyok rekonstruálásában. Megjegyzem, hogy a felvételek egy része máig sem került a nyilvánosság elé.

37 A hazaérkezés után

38 Littmann és Krencker tollából azonnal megjelent a Vorbericht der Deutschen Aksumexpedition (Berlin, 1906). Hét évvel később pedig napvilágot látott az ötkötetes, nagy formátumú összefoglalás,

39 a Deutsche Aksum-Expedition (Berlin, 1913. Nr. 379).

40 A kiadást a berlini királyi múzeumok főigazgatósága intézte, s a munkába Littmann is intenzíven bekapcsolódott. A mű a következőképpen tagolódik: 1. kötet: Reisebericht der Expedition, Topographie und Geschichte Aksums. VI, 64 o., 3 tábla, 44 ábra. (A beszámolót és a történeti részt Enno Littmann, a topográfiai leírást Theodor von Lüpke írta.) 2. kötet (két részben): Ältere Denkmäler Nordabessiniens 2/a: VIII, 242 o., 439 ábra. (Szerzői Dániel Krencker és Theodor von Lüpke. Robert Zahn utószava a 199-231. o.-n azokat a leleteket tárgyalja, amelyek a berlini királyi múzeumok antik gyűjteményébe kerültek.) 2/b: Képtáblák (31 tábla) 3. kötet: Profan- und Kultbaute Nordabessiniens aus älterer und neuerer Zeit. 112 o., 11 tábla, 281 ábra. (A kötetet - Dániel Krencker és Enno Littmann közreműködésével Theodor von Lüpke írta.) 4. kötet: Sabäische, griechische und altabessinische Inschriften. IX, 96 o., 1 térkép, 109 ábra. (A kötet Enno Littmann munkája.) A kutatóút, majd a részletes publikációk eredményeként az érdeklődő közönség első ízben szerezhetett alapos és széleskörű ismereteket az akszumita kultúráról. Ez a kultúra Kelet-Afrika és Nyugat-Ázsia határán, a hellenisztikus világ legdélibb nyúlványaként egyiptomi, afrikai és előázsiai elemeket is hordozott. A 4. században kereszténnyé vált és kelet-afrikai nagyhatalmat teremtett, fejlett városi kultúrával és önálló pénzveréssel. Az első évezred végére azonban a városi kultúra eltűnt, és Akszúm, bár az etióp császár koronázó helye maradt, faluvá zsugorodott össze. A német Akszúmexpedíció azt a helyzetet dokumentálta, amelyet az olasz gyarmatosítás és a modern idők változásai még nem érintettek. 1906-1914: Strassburg és Kairó Littmann még Etiópiában tartózkodott, amikor fölkérték, hogy Theodor Nöldeke utódaként vegye át a strassburgi egyetem orientalisztikai tanszékének vezetését.

41 Most először ajánlottak neki állást Németországban, így lemondhatta a princetoni egyetem meghívását. Harmincegy évesen pályája csúcspontjára érkezett: keleti expedíciók résztvevőjeként igen gazdag tárgyi gyűjteményt mondhatott a magáénak, és több tudományszakban is jelentős publikációkat adott már ki. így talán érthető, ha most egy pillanatra összehasonlítjuk strassburgi elődjével. Nöldeke, az egyik legnagyobb orientalista „a régi típusú német tudós legtökélete-