Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - G. ETÉNYI NÓRA: Thököly Imre nemzetközi híre

István: A felvidéki evangélikus értelmiség. In: A magyarországi értelmiség a XVH-XVIII. században. Szerk. Zombori István. Szeged, 1984. 54-81., 82-91. o. Marie Mareckova: Eperjes társadalmi szerkezete a XVII. században. In: A Thököly-felkelés és kora. Szerk. Benczédi László. Budapest, 1983. 71. o. Németh István: Információszerzés és hírközlés a felső-magyarországi városokban. In: Információáramlás. Eger, 1999. 117-127. o. Kónya Péter: Eperjes szabad királyi város szerepe a kuruc mozgalomban. In: Hegyaljai felkelés 1697. Sárospatak, 2000. 153-154. o. Kónya 1994, 39-40. o. 35 App. H. 2218. „Eigentliche Relation Der in Ober-Ungarn ligenden Statt Eperies, So von Ihro Eccell. Herrn General Valentin Graffen von Schulz den 20. Julii 1685. Belaegert, und den 19. Septembr. Darauff Abends ungefehr gegen 7. Uhr erobert worden. Wienn, beyjohan Van Ghelen Universitaet Buchtruckkern. Zufinden unter der Ketten im Freissinger Hoff, bey Johann Conrad Ludwig." 36 Eperjes bevételéről német és olasz feliratokkal képes tudósításokat is közzétettek. „Belagerung der Stadt Eperies". Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok T 242. 37 Kónya 2000, 153-154. o. Kónya 1994, 39-40. o. 38 Röpl. 876. „Gründliche Kupffer-Erleuterung, Der gegenwärtig nach dem eigentlichen Grund-Riss abgebildeten durch die Käyserliche glorwürdig-siegende Waffen denen Türcken und Rebellen hinweg genommenen und eroberten vier Ungarischen Haupt-Städte Mit anbeygefügten nothwendigen Unterricht... Gedruckt im Jahr Christi 1685." 39 MNM TKCs T 9407. „Warhaffte Vorstellung der erbärmlichen Tragödie". Cennerné 1976, 33. kép. 40 MNM TKCs T 11635. „Die bestraffte Untreu...". Cennerné 1976, 32. kép. 41 Cennerné 1976, 362-369. o. 42 „Immerwährendes Ehren-Gedachtnuss Der allertapfersten Helden... Residentz-Stadt Wien 1683." Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok T 2878. 43 App. M. 222. Röpl. 894. „Stet grünende Lobeer-Crone, Vornehmlich Ihrer Römischen Käyserlichen Majestät." 44 Rózsa György: Schlachtenbilder aus der Zeit der Befreiungs-Feldzüge. Budapest, 1986. Galavics Géza: Németalföldi barokk festők és grafikusok a 17. századi Közép-Európában. In: Barokk művészet Közép-Európában. Utak és találkozások. Kiállításkatalógus. A kiállítást rendezte: Galavics Géza. Budapest, Történeti Múzeum, 1993. 22-44. o. G. Etényi Nóra: Közzétett sikerek, eltitkolt kudarcok, politikai propaganda a XVII. század végén. Hadtörténelmi Közlemények, 2003/3-4. 670-695. o. 45 App. M. 355. Röpl. 1006. „Der von dem im Ottomanischen Reich jezt herrschenden Gross-Sultan... aufgestellte Glücks-Hafen. Nürnberg, gedruckt und zu finden Jonathan Felsecker." Az évszám nélkül megjelent röplapot Hubay Ilona 1688-ra datálja, ami azonban nem valószínű, mert csak 1686-os győzelmekre utal az ábrázolás. 46 Röpl. 749. „Abdruck oder Innhalt Dess Jenigen Vorschlags, Welchen I. Königl. Mayest. In Pohlen (Sobieski) An Ihre Rom. Kays. Mayestätt (Leopold I.) Wegen Vermeidung der Ungarischen oder Innländischen Unruhen... Worinnen... in nachfolgenden Puncten enthalten auf was Art und Weise, Der Graff Emmerich Teckely und dessen Adhaerenten Von dem Türckischen Schutz ab- und wiederumb der Christenheit zum besten zu Ih. Rom. Käyserl. Majestätt... Devotion gebracht werden könnten. Gedruckt im Jahr 1683." 47 Johannes Burkhardt: Reichskriege in der frühneuzeitlichen Bildpublizistik. In: Bilder des Reiches. Hrsg. von Rainer A. Müller. Sigmaringen, 1997. Franz Bosbach: Monarchia Universalis. Ein politischer Leitbegriff der frühen Neuzeit. Göttingen, 1998. Jutta Schumann: Das politisch-militärische Flugblatt in der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts als Nachrichtenmedium und Propagandamittel. In: Das illustrierte Flugblatt in der Kultur der Frühen Neuzeit. Hrsg. von Wolfgang Harms - Michaels Schilling. Frankfurt am Main, 1998. /Mikrokosmos 50./ 226-258. o. 48 R. Várkonyi Ágnes: Vitézlő rend válaszúton. In uő: Europica varietas - Hungarica varietas. Budapest, 1994. 183-198. o. Uő: A király és a fejedelem. II. Rákóczi Ferenc, I. József és az európai hatalmi egyensúly. Der König und Fürst. Franz Rákóczi IL, Josef I. und der Status quo der europäischen Mächte (1676-1711). In: Tanulmányok Csapodi Csaba tiszteletére. (Festschrift zu Ehren von Csaba Csapodi.) Budapest, 2002. 321351. o. Köpeczi Béla: Az angol hírsajtó a Rákóczi-szabadságharcról. Magyar Könyvszemle, 1996/2. 161174. o. 49 Michael Stolleis: Staat und Staatsräson in der frühen Neuzeit. Studien zur Geschichte öffentlichen Rechts. Frankfurt am Main, 1990. Konrad Repgen: Der Westfälische Friede und die zeitgenössische Öffentlichkeit. In: Historisches Jahrbuch, 1997. 38-83. o. Der Absolutismus - ein Mythos? Strukturwandel monarchischen Herr-