Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Seminarium Ecclesiae - KOZMA ZSOLT: A kolozsvári protestáns teológia

hitvallási távolság tudata (egyik oldalon a reformátusok és az evangélikusok, másik oldalon az unitáriusok) óvatossá teszi a feleket, akik az együttélés hagyományos erdélyi formáit semmiképpen nem szeretnék kockáztatni. 2. Teológiaközi kapcsolataink (csak) kétirányúak. A közelmúltban, 1964-1988 között a görögkeleti intézetekkel felekezetközi kapcsolatunk volt, a három teológia (bukaresti és nagyszebeni görögkeleti, kolozsvári protestáns) tanárai évenként szimpozionokat tartottak, s ezeken a találkozókon a kezdeti időszakban valóban tudományos kérdéseket vitattak meg. A tartalmas előadásokon kívül az ismerkedés, barátkozás is hasznos hozadék volt. Később a görögkeleti püspöki kar is bekapcsolódott a munkába, s ezzel egyidejűleg a teológiai kérdéseket felváltotta a politikum. 198 7-es kolozsvári gyűlésünkön a Magyarországon megjelent háromkötetes Erdély története került bonckés alá, enyhén szólva elfogult kritikával, a magyar egyházak képviselőit megalázva. Részben ennek tulajdonítható, hogy jelenleg - némi protokolláris kapcsolaton kívül - minden együttműködés hiányzik. A magyarországi református és evangélikus teológiákkal tanár- és diákcsere folyik immár tizenöt éve, többször került sor csoportos látogatásra is tudományos vagy más rendezvények alkalmával. A magyar református teológiák tanárai a Coetus Theologorum keretében ugyancsak tizenöt éve tudományos konferenciákat tartanak. Diákjaink, többnyire már végzett hallgatóként, nyugati egyetemeken töltenek egypár szemesztert, nálunk időnként holland teológusok tanulnak egy-két évig, részben doktori tanulmányaikat folytatva. A távolabbi múltból emlékezetes, hogy 1909-ban John Mott, 1926-ban Friedrich Niebergall, 1935-ben Emil Brunner, 1936-ban Karl Barth látogatta meg akadémiánkat. Sajátos teológiaközi kapcsolatban állunk a gyulafehérvári római katolikus teológiával. Váltakozó helyszínnel évenként kétnapos tanári találkozót tartunk, amelyen az időszerű teológiai kérdéseket 2-2 előadásban tárjuk egymás elé. A felek tanításában meglévő különbséget nem hallgatjuk el, de a konferencia lelkiségét a testvéri megértés és a barátság légköre jellemzi. 3. Mint minden felsőfokú tanintézet, a mi teológiánk is „három pillérű": a diákságon, a tanárokon és a könyvtáron nyugszik. A hallgatók létszámát nem a teológia, hanem az egyházak, illetve egyházkerületek határozzák meg a lelkipásztor-szükséglet alapulvételével. A numerus clausus „gyászévtizede" után a létszám túlságosan is megnőtt (az egyik évben több mint kétszáz református hallgatónk volt), s a tanári kart nehezen megoldható oktatási, nevelési feladatok elé állította. Majd fokozatosan a közegyházi igény vált meghatározóvá, ami - református viszonylatban - évfolyamonként huszonöt leendő lelkipásztort jelent. A 2003-2004. tanévben 136 református (86 az erdélyi, 50 a Királyhágó-melléki egyházkerületből), 10 magyar evangélikus, 32 unitárius, összesen 178 diákunk volt. Mintegy 20%-uk nő, s ezt az arányt szintén a fenntartó egyházak határozzák meg. Jó néhány éve már kárpátaljai és délvidéki református és evangélikus hallgatóink is vannak. 1990 óta létezik a diákpresbitérium, amely önkormányzati és érdekképviseleti testület. A di

daxist 12 református, 2 evangélikus és 3 unitárius tanár látja el; testületük adott esetben fegyelmi szék is. Óradíjas, betanító tanáraink száma 15. A tanárokon kívül 11 tisztviselő és 16 fős kisegítő személyzet