Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Seminarium Ecclesiae - BENYIK GYÖRGY: Katolikus teológusképzés Magyarországon

mus. Az újkori pápák életútjával - VI. Piustól VI. Pálig - részletesen foglalkozunk. Kellő súlyt kap a római kérdés, amely a pápaság közéleti szerepét megváltoztatta. További jelentős témát képez a pápaság helyzete a két világháborúban, valamint a II. vatikáni zsinat története és tanítása. Egyházjog Az egyházjog oktatása a magyar katolikus teológiákon hagyományosan fejlett volt. Úgy tartották: aki karriert akar, egyházjoggal foglalkozik. Serédi Jusztinián részt vett a Codex Iuris Canonici megalkotásában, később esztergomi bíboros-hercegprímássá nevezték ki; Bánk József, aki szintén nemzetközi hírű egyházjogász volt, az egri érsekségig vitte. Az egyházjogi képzés a különböző teológiai főiskolákon nagyon eltérő mélységű, és a szerzetesi teológiákon a szerzetesi joggal egészül ki.

59 A fontosabb témakörök így következnek egymás után: Jogfilozófiai bevezető, a jog fogalma, szükségessége, sajátosságai. A kánonjog sajátossága, biblikus alapjai. Az egyházjog fejlődése korszakos tagolásban: az apostoli időktől Gratianus dekrétumáig, a Corpus Iuris Canonici kialakulásától a trentói zsinatig, illetve a trentói zsinattól az 1917-es Codex Iuris Canonici kiadásáig. Az 1983 óta hatályban lévő egyházjog. A hatályos egyházjog részterületei: a fizikai személyek mint jogalanyok, a jogi személyek, az egyháztagság kérdései. (Például a keresztség jogi szempontból, a világiak jogi helyzete, az egyháziak - papok és szerzetesek-jogi helyzete.) Az egyházjog kutatása terén kiemelkedő szerepe van a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teológiai Karának kebelében működő jogi posztgraduális intézetnek, amelyet Erdő Péter hozott létre. Itt nemzetközi joggal és időszerű jogi kérdésekkel is foglalkoznak. Fundamentális teológia Korábban apologetikának

60 hívták ezt a tantárgyat, amely a 18. századig főleg a protestáns tanokkal szembeni katolikus válaszokra és vitákra koncentrált. A 19-20. században a modern világ által felvetett kérdésekre adható válaszok is fontos részévé váltak. AII. vatikáni zsinat után erősen átalakult, most akár természetes teológiának is nevezhetnénk. A fundamentálteológia fejlesztésében Karl Rahner fontos szerepet játszott,

61 maga a folyamat pedig részben ökumenikus párbeszédként zajlott le.

62 A tárgy főleg a kinyilatkoztatás megközelítésének módjaival foglalkozik. A 20. századi katolikus teológusok egy része - Y. Congar, H. Küng, E. Schillebeeckx - valóban jelentőset alkotott ebben a témakörben. J. Ratzingert - XVI. Benedeket - ugyancsak fundamentál-teológusnak tekintjük.

63 Magyarországon Szennay András, Gál Ferenc és Nyíri Tamás alkotott ebben a tudományágban; de a fundamentálteológia erősen befolyásolta II. János Pál gondolkodását is.

64 Napjainkban a tárgy a vallás fogalmi meghatározásával, a vallási tapasztalattal, a szent és a profán, valamint a vallás és a pszichológia kapcsolatával foglalkozik.

65 Kiemelt témája a szekularizáció, a fundamentalizmus, valamint a kinyilatkoztatás. Foglakozik a mítosz és a kinyilatkoztatás, valamint a Szentírás és a hit kapcsolatával. A második félév központi témája az alapvető krisztológia, amely a következő részekből áll: a Krisztus-esemény megközelítése; az Újszövetség keletkezésének teológiai tanulságai; • •J..:.:.™:;::-'!,.;;* ::.:::,0Í:!