Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Seminarium Ecclesiae - BENYIK GYÖRGY: Katolikus teológusképzés Magyarországon

jött létre, amelyet Magyarországon Nyíri Tamás kezdeményezett.

37 Témái: Fogalmi és módszertani bevezetés. Az ember morfológiai különállása, nyitottsága a világra. Társadalmi, történelmi és személyes léte. A test és a lélek. Az emberi lét értelme.

38 Ontológia • Tárgyát a lét képezi. Mint alapvető metafizika kerül bemutatásra. Nagyobb témái: A helyes állítás, amelynek igaz volta ésszerűen nem tagadható. A létről való tudás ténye és módja. Azonosság és különbözőség. Altalánosság és egyediség. A létezők analógiája. A változás fogalmi megragadása. A létesítő okság és a célokság. Szubsztancia és akcidencia. A lét mint szellemi valóság.

39 Filozófiai istentan • Fő kérdései: Isten értelmi megismerésének feltételei. A transzcendentális tapasztalás. Az istenbizonyítás lehetősége és nehézségei. Hagyományos és újszerű utak Istenhez. Antropológiai istenérvek, kozmológiai istenérvek, Anselmus istenérve. A helyes beszéd Istenről. Isten tulajdonságai. Isten teremtő működése. A rossz eredete.

40 Szentírástudomány Úgy tudom, a hagyományos protestáns nézet szerint a katolikus bibliaoktatás rossz, vagy legalábbis kevésbé fontos, mint a filozófiai, a kánonjogi és a dogmatikai képzés. Ez a nézet a reformáció korából öröklődik, és annak a katolikus tévképzetnek felel meg, hogy a protestánsok nem értenek a filozófiához, csak a Szentírást ismerik. Kétségtelen, hogy a 16. század óta a katolikus egyházban a bibliaoktatás a legkeményebb központi ellenőrzés alatt állt. A reformáció korában a jezsuiták központosított rendje szerezte meg a Szentírás tanításának jogát: nem véletlen, hogy az első magyar nyomtatott katolikus Biblia fordítója, Káldy György

41 is jezsuita volt. A katolikus teológiákon a Bibliát a latin szöveg alapján értelmezték. Az első katolikus bibliatársulat 1814ben jött létre Würzburgban, magyar katolikus bibliatársulatot pedig Tarjányi Béla professzor alapított az 1980-as évek végén. A katolikus bibliatudományban a 19. század végén kitörést jelentett Lagrange munkássága az Ecole Biblique intézet keretében.

42 1893-ban XIII. Leó pápa Providentissimus Deus enciklikája nemcsak a Neovulgata redakcióját gyorsította fel,

43 hanem új kutatásokra is sarkallta a katolikus biblikusokat. A pápai biblikus bizottság 1906-os megalakulása, majd a Pápai Biblikus Intézet ezt követő létrehozása jótékony hatással volt a katolikus biblikum művelésére. 1920-ban a Spiritus Paraklitus enciklika egyfelől ugyan bírált, másfelől azonban további kutatásra buzdított. Igazi áttörést azonban az 1943-as Divino Affiante Spiritu enciklika hozott, amely sürgette az eredeti szöveg alapján történő írásmagyarázatot, egyben feloldotta a modernizmusellenes tiltásokat. 1960-61-ben ugyan a Hittani Kongregáció néhány neves biblikust elítélt, de XXIII. János már 1962-ben lezáratta az ügyet, a Dei Verbum zsinati konstitúció pedig szabad teret engedett a történetkritika alkalmazásának. A katolikus bibliakutatás szabadságát - protestáns olvasó számára - talán jól példázza az a „titkos" szakvélemény, amelyet a női papságra vonatkozó bibliai tanításról fogalmaztak meg. A szakvélemény készítői 17:0 arányban azon a véleményen voltak, hogy a Biblia ebben a kérdésben nem ad világos választ, míg 12:5 arányban kerekedett felül az a nézet, hogy sem a Szentírás, sem Krisztus üdvterve önmagában nem zárta ki a női papság lehetőségét.

44 A Szentszék végül tudomásul vette a szakvéleményt.