Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - G. ETÉNYI NÓRA: Thököly Imre nemzetközi híre

lyeken egymás mellett szerepeltek a törököktől és a kurucoktól visszafoglalt várak és városok.

31 Thököly kudarcairól a császári propaganda részletesen beszámolt. Bár 1684 januárjában ismét felmerült a megegyezés lehetősége Lotharingiai Károly javaslatai szerint, ez a lehetőség a nemzetközi nyilvánosság előtt nem kapott teret. Az 1684. szeptember 4-i, Eperjes melletti csúfos vereségéről

32 is szakszerű hadi jelentést tettek közzé, megörökítve, hogy Schulz ezredes hajnalban annyira váratlanul lepte meg Thökölyt, hogy annak egyenesen az ágyából kellett a város falai közé menekülnie.

33 Fontosabb volt ennél, hogy a vezérkari sátor - benne Thököly levelezése, irodája - Schulz kezébe került. A nyomtatvány vége Petrőczy Istvánra, Petneházy Dávidra, Madecz Péterre és Szőcs Jánosra vonatkozó iratokat említ, s e felsorolásból - ugyan sajátos módon - kirajzolódott Thököly politikusi köre. A felkelés fő bázisának számító Eperjes

34 elfoglalásáról a bécsi egyetemi könyvkiadónál tettek közzé jelentést.

35 A harmincoldalas terjedelem önmagában is megmutatja, mekkora jelentősége volt a város elfoglalásának, hiszen a „rebellió műhelye"

36 csak több sikertelen kísérlet után, kéthavi ostrom eredményeként került a császáriak kezére. A küzdelemről közzétett „hadinapló" - szokatlan módon - főként a város gazdasági és kulturális fontosságát, sókereskedelmének jelentőségét érzékeltette hosszas leírásaival. Másrészt azt is megtudjuk belőle, hogy Thököly titkos tanácsosa, Szirmay István Kassán át Bécsbe érkezett, ahol letartóztatták. Azt már elhallgatta a „hadinapló", hogy Thököly követségbe küldte Szirmayt, akinek a töröktől való átállásról kellett volna tárgyalnia. Eperjes átadásának feltételeit ellenben a valóságnak megfelelően rögzítették,

37 azt is hangsúlyozva, hogy a Thököly pártján maradt katonák szabad elvonulást kaptak. Külön képes beszámoló tudósított arról az eseményről is, amikor Petrőczy István átadta Kassa város kulcsait a császári hadvezéreknek.

38 Thököly látványos politikai megroppanásáról, 1685. október 15-i letartóztatásáról rengeteg kiadvány tájékoztatott. Röplapok mutatták be - úgyszólván képregényként

39 -, hogyan invitálta Thökölyt a váradi pasa ebédre, majd miként hívta egy szűkebb kísérettel zártkörű megbeszélésre, ahol aztán megbilincseltette. A „megbüntetett hűtlenség példájáról",

40 a fogságban szenvedő Thökölyről számtalan német és olasz metszet készült.

41 Közben - a katonai sikerek, különösen Buda elfoglalásának hatására - a császári propaganda jelentősen megváltozott: míg Bécs ostroma után még a császár szövetségeseit (a lengyel király, Lotharingiai Károly, a bajor, a szász és a brandenburgi választófejedelem) is kiemelt helyen szerepeltették a röplapok,

42 a későbbiekben mindenütt a páncélba öltözött I. Lipót került a propaganda középpontjába,

43 akit már nem szövetségesei, hanem a császári hadvezérek kísértek a fiktív diadalmeneteken.

44 Míg korábban együtt jelentek meg a győztes szövetségesek: I. Lipót, Sobieski János lengyel király, Velence, az új tagként csatlakozott orosz cár, s - az ábrázolás szerint - az égi szférákból XI. Ince,

45 addig Buda visszafoglalása után inkább már csak az itáliai röplapok hangsúlyozták, hogy a Szent Szövetség sikereiről van szó. A császári propaganda a török utolsó csatlósaként próbálta marginalizálni és megbélyegezni Thököly Imrét, teljesen elhallgatva Thököly 1683-as és 1684-es - a keresztény világ fejedelmeihez intézett kiáltványokban is megfogalmazott - átállási kísérle-