Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Thesaurus Ecclesiae - VITÁLIS GYÖRGY: A százéves fasori templom és gimnázium építő- és díszítőkőzetei

VITÁLIS GYÖRGY A százéves fasori templom és gimnázium építő- és díszítőkőzetei* A száz évvel ezelőtt, 1905. október 8-ára elkészült fasori épületegyüttes a természetes építő- és díszítőkőzetek gazdagsága, változatossága által is kitűnik. Szinte úgy érez­zük, eleink az építőanyagokkal is üzenni kívánnak az utókornak. A Lukács-evangélium 19. részének negyvenedik versében azt olvassuk: megtörtén­het, hogy majd a kövek kiáltanak. Ugyanez a gondolat tér vissza Reményik Sándor Kövek zsoltára című - a kolozsvári evangélikus templom centenáriumára (1929. decem­ber 1.) - írott költeményében: Isten, ha akarja, a köveket Dobogtathatja meg a szívek helyett. A kövek, illetve kőzetek a fasori templom centenáriumán is megszólalnak. Keresztyén geológusként megkísérlem, hogy beszédüket tolmácsoljam. A fasori épületegyüttes lábazatburkolati kőzeteit, a templombejárat lépcsőit és két posztamensét, a gimnázium egész lépcsőzetét szürke mauthauseni gránitból vágták, amely a földtörténet ókorában, a karbon időszakban, mintegy 330 millió évvel ezelőtt keletkezett. Biotit csillám-, kvarc- és ortoklász földpátszemcsék milliárdjai alkotják az igen kemény kőzetet, amely ma is ellenáll az időjárásnak, taposásnak. Egyszersmind a hit erejét, szilárdságát is jelképezi. Az oltártér padlózata - dr. Kéry Lajos volt diákunk adományaként - Dél-Erdélyből, a Ruszka-havas területéről való: a földtörténet középkorában, mintegy 200 millió évvel ezelőtt keletkezett ruszkicai márvány. Színe fehér, szélein rózsaszín sávozással. Ben­sőséges hangulatú, szép átalakult kőzet, illik az oltártér méltóságához. A szószék lépcsőzete és korlátja, a keresztelőmedence, az oltártér korlátja, az oltár asztallapja és tartóoszlopai márványként fénylő, csiszolt brachiopodás mészkőből készültek: ez a kőzet is a földtörténeti középkorból, a jura-alsó kréta időszakból szár­mazik. Az Adriai-tenger Brioni (Brijuni) szigetcsoportjához tartozó San Girolamo­(Sv. Jerolim-) szigeten bányászták. Egykor sekélytengerben keletkezett: hiszen ahol ma szárazulat van, ott 150 millió évvel ezelőtt még a Földközi-tenger őse, aTethys hul­* Vitális György írása ugyan nem egyházművészettel s nem is egyházi tulajdonú műkinccsel foglalkozik, bizonyos tematikus kapcsolódása mégis tagadhatatlan, ezért rovatunkba helyeztem. - A szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom