Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Thesaurus Ecclesiae - BATÁRI FERENC: A brassói magyar evangélikus egyházközség török szőnyegei

Szőnyegünk tükrét, mint általában a kései darabok esetében, a Lotto mustra kiemelt, egy alapmotívumra korlátozott részlete díszíti. A rácsozat Ch. Grant Ellis osztályozása szerint a kilim stílusú csoportba sorolható.

15 A bordűr alig keskenyebb, mint a középmező. A sötétkék alapszínű középsávban kék és sárga medalionok váltakoznak, a sárgákat a középmező arabeszkrácsozatának keresztmotívumaival rokonítható négykaréjos idomok töltik ki. A belső kísérősáv - mint több egykorú darab esetében - lemaradt szőnyegünkről. A példánynak egyedi jelleget kölcsönöz, hogy a két rövid oldalon a bordűr aszimmetrikus díszítésű: medalionja nem középre került, és az egyik oldalán így keletkezett szélesebb mezőt olyan motívum tölti ki, amely másutt nem fordul elő a szőnyegen. A minta elnevezését Lorenzo Lotto (1480 k. - 1556) velencei festőről kapta, akinek több képén is láthatunk hasonló mintázatú szőnyeget. A brassói magyar temploméval rokon példányok találhatók a segesvári evangélikus, ún. barátok templomában

16 és a budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményében.

17 E típus szép példányait gyűjtötte egybe Sigerus Emil, akinek oszmán-török szőnyegeit lapunk korábbi számában ismertettük.

18 2. Imaszőnyeg Gördes, Anatólia, 17. század második fele A muszlim hívőknek napjában ötször kell Mekka irányába fordulva, leborulva imát mondani. Az ima (szálat) irányát a mecsetekben, dzsámikban olajmécsessel megvilágított, díszes imafülke (mihráb) mutatja. Az imafülke, mint a Koránból tudjuk, szimbolikus jelentésű: „Isten az ég és a föld világossága, az ő fénye megvilágított fülkéhez hasonló, melyben egy... mécses ég" (24. könyv 35. vers). Szőnyegünkön a középmező, azaz a tükör díszítése a hagyományos imafülke rajzával készült. A korai imaszőnyegek mihrábjának ormában naturalisztikus rajzú mecsetlámpa függ. Példányunkon, mint általában a későbbi darabokon, a mecsetlámpára az orom csúcsában függő stilizált virágcsokor utal. A mihráb feletti szegmensíveket eleinte absztrakt arabeszk rács töltötte ki, amely később leveles, virágos indává szelídült. A kevésbé szokványos díszítőelemek közé tartozik az orom vállkövei alatti koszorúmotívum. A bordűr középmezejében növényi díszítőelemekkel kitöltött hatszögmedalionok sorakoznak, a köztes területet apró háromszögecskékből rakott „mozaik"-dísz tölti ki. Ilyen bordűrkialakítás az oszlop nélküli, illetve 2-6 oszloppal díszített szőnyegeken gyakrabban is előfordul. Szőnyegünk alapszíne az átlagtól eltérően okkersárga, míg a hasonló, hatszög-medalionos bordűrrel készült szőnyegek mihrábja általában vörös alapszínű.

19 A brassói példány közvetlen analógiája gazdagítja a mannheimi Bausback gyűjteményt.

20 A napi kötelező imádkozáshoz használt szőnyegeket Nyugaton általában azokkal a darabokkal azonosították, amelyeket a középmezőben imafülke rajza díszített; de a gyakorlatban általában a mintázattól független, kb. 120x170 cm-es méret volt a meghatározó.