Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.
A gondolat vándorútján - OBRUSÁNSZKY BORBÁLA: A nesztorianus kereszténység utóélete Belső-Ázsiában
A közép-ázsiai nesztoriánusok közül voltak, akik Nagy Sándor halálát tekintették időszámításuk alapjának. E szerint a megoldás szerint a feliratot 1086-ban vésték volna. Ennek tisztázása még várat magára. 17 Bajar 1990, 38. o. ,s Erdeni-jin Tobcsi, 68. o. 19 A tümetek szintén déli mongol törzs, közülük származott a 16. század elején Altan kán. 20 Altan tobcsi, 316. o. 21 Déli mongol népcsoport. 22 Altanzaja 2001, 14. o. 23 A buddhizmus felvételét a 16. században a déli Altan kán, majd az északmongol Abtaj kán törvényben írta elő, egyben megtiltották más vallások gyakorlását. 24 L. Altanzaja 2001, 6. o. 25 Altan Tobcsi. A csahar törzs nevét egyébként számos mongolista a közép-ázsiai szogd sakirijja névből származtatja, amelynek jelentése: a szogd kereskedővárosokban a helyi fejedelmek köré szerveződött befolyásos kíséret. 26 Ganga-jin uruszkal, 23. o. 27 Ganbold 2001, 137. o. 28 A mongol régészeket megosztja a kérdés. 29 Ordoszban élő mongol népcsoport. 30 A jelentés: Mostaert 1933, 1-21. o. 31 Az erkeüt-kérdést mindenképpen tisztázni kellene, annál is inkább, mert az Ordosz-vidékkel kapcsolatban támadtak már megalapozatlan híresztelések. Ilyen volt a magyar nyelvű ordosziakról szóló hír, amelyet Érdy Miklós cáfolt. 32 A szó valószínűleg a szogd trs'qt kifejezésből ered, amelynek jelentése: „aki féli Istent". A megnevezés a Bibliából veszi eredetét. A közép-iráni szövegekben tarszakan alakban jelenik meg: általában a keresztényeket értik alatta. Később a kifejezés mindinkább a nesztorianus keresztények megjelölésére szolgált, így tűnt fel a közép-ázsaiai selyemút városaiban, ahol azokat a nesztoriánusokat jelölte, akik az ujgur vidékektől nyugatra, nagyjából a mai Taskent, Almalik, valamint az Iszik-köl vidékén éltek. A tarsza szó a mongol korszakban a nesztorianus ujgurokat jelölhette. Montecorvino minorita szerzetes „tarszik betű" alatt az ujgur írást értette. Később a szó értelme részben megváltozott. Az első mongol nyelven fennmaradt krónika, A mongolok titkos története a tarsza/tarszia szót terszüt alakban őrizte meg, jelentése „pogány, más valláson lévő". A krónikában a szó népességet és földrajzi elnevezést is jelent. A terszüt alak nem tűnt el a mongol kor után sem: a 16. századtól a buddhista terminológiában találjuk meg, a „pogányokat, eretnekeket", azaz nem buddhistákat jelöli. A terszüt szó térsz alakban ma is él a mongol nyelvben: azokra használják, akik a többséggel szemben más véleményen vannak. 33 Tang-kori forrás is megemlíti, hogy a nesztoriánusok kelet felé fordulva imádkoznak. 34 Saeki 1937, 423. o. 35 A mai Kína északi, mongol határhoz közeli települése. 36 Lattimore 1933, 232. o. 37 Lattimore 1933, 221-223. o. 38 Lattimore 1933, 232. o. 39 Lattimore 1933, 232. o. 40 Vérszerződés és házassági kapcsolat. Dzsingisz kán az ősi, Eurázsiában szokásos vérszerződési esküt szoros házassági kapcsolattal is megerősítette, amelyet nemzedékről nemzedékre megújítottak. 41 Ugyanezt a szokást figyeltem meg 2003. június elején Dornogobi megye Mandalovoo járásában, amikor egy különleges követ akartam elvinni V. Nojon Kutuktu szent hegye mellől. Sartolgoj nevű mongol kollégám imában elkérte számomra a követ, majd rizzsel áldozott a hely szellemének. A fentihez hasonló mondák, hiedelmek a mai napig keringenek a mongolok között. A Góbiban egykor több száz kolostor működött, amelyeket 1938-ban szovjet kezdeményezésre leromboltak, értékeiket pedig az orosz és mongol katonák széthordták. A romok közül több utazó is vitt el értékes követ, esetleg épületdíszt, de az elbeszélők szerint a hely gazdaszelleme bosszút állt rajtuk. Az Ömnögobi megye Hanbogd járásából származó polgármester, B. Bajantogtoh például azt mesélte, hogy a kincstolvajok eltévedtek a sivatagban, míg mások autója elromlott, és napokon át kellett étlen-szomjan vesztegelniük.
