Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - PINTÉR GÁBOR: Status causae Vadosfalvensis

163 Szöllősy Ádám levele Festetics Pál alispánhoz, Totkeresztur?, 1751. augusztus 20. Eccl. 55b. 164 Festetics Pál 1722. december 7-én született Keszthelyen. Apja Somogy vármegye alispánja, a Helytartótanács tagja és septemvir. Az ifjú Sopronban, majd a nagyszombati egyetem jogi fakultásán tanult, ezután apja a lipcsei egyetemre küldte. 1749. február 24-én Sopron vármegye közgyűlése Esterházy Pál főispán javaslatára egyhangúan alispánná választotta a kiváló képességű fiatalembert. 1751-ben a megye egyik követe volt az országgyűlésen, ahol kezdettől fogva jelentős szerepet játszott, különösen az adóügyben. Mária Terézia felfigyelt rá s különböző hivatalokhoz nevezte ki, majd 1758-ban a Hofrat és a magyar kancellária tanácsosa lett. 1762 végén az udvari kamarához helyezték át, s az egyik legnagyobb befolyású hivatalnok lett. 1772-től gróf és a magyar kamara helyettes elnöke. 1782-ben Pozsonyban halt meg. „Sein Verdienst lag in seinem konsultativen Wirken am Hofe der großen Habsburgerin im interessé von Reich und Volk." A Festetics-családban „keiner war in seinem Wirken für den Hof so bedeutend wie Paul, den seine Zeitgenossen schon zu Lebzeiten nicht ohne Grunde als Maria Theresias vertrauten Ratgeber bezeichneten". Bölöny 1980, 112. o. 165 Ez a pozsonyi út 20 frt költséggel járt, „melyet Fábri a tehetősebbektől 'könyvező kérésekkel' könyöradományokból gyűjtött össze". Payr 1894, 64. o. 166 „Máris itten az nagy uraimék között olyan szók vannak, hogy Kisfaludy uram ad manifestum vexam, et condendum theatruum tumultuum et fomitem discordiarum [=nyilvánvaló zavarásra, nyilvános háborgások kezdésére és viszályok szítására] épéttette azon kápolnát. Stettner és Radó László futkoznak; ertózás, miket nem hirdetnek, hogy úgymond sárkányi plébánus a katedrán hirdette volna ki, hogy fegyverrel provideálják magokat a processiós népek, mert ott vérontásnak is köll lenni. Mihályi plébánus uram amidőn Radó László kertjében misét kévánt volna mondani, maga az plébánus, vagy mellette lévő emberek kezdették volna a nemesek között való verekedést, hogy azprocessiókra minden ember tizenkét forént büntetés alatt parancsoltatott, és ... mintegy nyolcezer ember is lett volna az processión, hogy mihályi plébánus uram fenyegetődzött volna, hogy Sz. István nap előtt két héttel, hogy ha ütet agyonverik is, mégis Sz. István napján a harangokat az lutheránusoktúl el fogja venni. ... úgy mondják ezek az ágensek, valami zsebeházi Dombsay László nevő legén azon tumultus alatt az vadosfai helységet föl akarta gyújtani, sőt azúta is fenyegette űket tűzzel..." Festetics Pál levele Szöllősy Ádámnak, Pozsony, 1751. augusztus 28. Eccl. 397-398. „Vadosfai Radó uramat láttam Posonban szintén elindulásom előtt való napon, szállottam is de rebus indifferentibus véle, de ezen dolgot sem én elöl nem hoztam, sem penig ő kegyelme nem szólott semmit is iránta, azért mit végezhetett, iránzom ugyan, de bizonyosan nem tudhatom ..." Pászthory László főjegyző levele Szöllősy Ádámnak, Egyházasfalu, 1751. szeptember 1. Eccl. - Pászthory a vármegye másik országgyűlési követe volt. A nagyszombati egyetemen végezte jogi tanulmányait, diákkorából ismerünk egy latin nyelvű ünnepi köszöntést Szent Ivó, a jogászok védőszentje ünnepén: Laudatio panegyrica divo Ivone. Oratore Ladislao Pásztori Soproniensi logicae ac jur. stud. Tyrnaviae 1724. Amikor a királynő előléptette Festetics Pált, Pászthory lett az alispán. Innen később a pesti táblához helyezték. Azután ezen Úr Vice-Ispánságát, Vármegyének nyeri rendelt kívánságát, És akkoron tovább Templom méltóságát, Vadosfán neveli szép áhitatosságát. (Szekfü 1756 315. strófa) Ez jó szándikát-is Isten ugy intézi, Hogy Pásztori László Vármegyébül viszi, Pesti Táblájára a' Királyné, teszi, Ö Assessorának kegyessen nevezi. (Szekfü 1756, 316. strófa) 167 Festetics Pál levele Szöllősy Ádámnak, Pozsony, 1751. augusztus 28. Eccl. 397. les Festetics Pál levele Szöllősy Ádámnak, Pozsony, 1751. augusztus 28. Eccl. 397. - A kihallgatások során külön figyelmet fordítottak a káromkodásokra (blasphemia). 169 Festetics Pál levele Szöllősy Ádámnak, Pozsony, 1751. augusztus 28. Eccl. 397. - Totkeresztur, Lakompak, Kabold, Lánzsér és Léka: az Esterházy uradalom jelentősebb települései, ahol börtön is volt. Kapuvár volt ugyan a rábaközi járás központja s börtönnel is rendelkezett, de az alispán félt az esetleges újabb lázongás lehetőségétől. 170 Festetics Pál levele Szöllősy Ádámnak, Pozsony, 1751. augusztus 28. Eccl. 397. 171 Ennek a latin nyelvű hivatalos jelentésnek több példánya is fennmaradt. Eccl. 56+59: piszkozat (az 5758 máshová tartozik), 1751. szeptember 4. Eccl. 60-61: tisztázat, 1751. szeptember 4. Eccl. 47-48. és