Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - PINTÉR GÁBOR: Status causae Vadosfalvensis

195 A vármegyei iratanyag hiányossága miatt a vádpontokat a Relatio alapján ismertetem. Lásd Relatio 3. 196 A védelem pontjait a Status causae 24b-26a alapján ismertetem. A Status causae 10 pontban sorolta fel az okokat. Egészében véve törekedett a visszafogottságra, a tanúvallomásokon alapult, tehát nem állított olyat, amelyet nem tudott tételesen igazolni, legfeljebb másképp értelmezte azokat. A Species facti csak 5 pontba szedte a verekedést kiváltó okokat. Jellemzó'je, hogy gátlástalanul torzított, nem keresett igazolást. Az eltéréseket a megfelelő helyen ismertetem. 197 Species facti 95b, 1. pont: „... contra contradictionem familiae proprietariae ..." [=a tulajdonos család ellentmondása dacára]. 198 Species facti 95b, 2. pont: a szomszédos plébánosok „sub mulcta pecuniaria" [=pénzbírság terhe alatt] hívták Vadosfára az embereket. 199 Species facti 95b, 2. pont: a plébános a fentieket „promulgabat" [=kihirdette], „Insuper sparsa fama" [=széltében elterjedt hír] volt a két csapat katona. - A harangok meghúzatása valóban a másik vallás gyakorlásának háborítása lett volna. Vadosfának Mihályihoz csatolása azonban a katolikus közigazgatás szerint már korábban törvényesen megtörtént, anélkül, hogy ez a lutheránusok artikuláris jogú vallásgyakorlatát legkisebb mértékben is érintette vagy zavarta volna. Itt tehát az evangélikus tiltakozások összeállítója (szándékosan?) tájékozatlan. 200 Species facti 96a, 3. pont. 201 Species facti 96a, 3. pont. Tartalmában megegyezik a Status causae-val, de más nyelvtani szerkezetet használ. 202 Species facti 96a, 4. pont. 203 Species facti 96a, 4. pont. 204 Species facti 96a, 5. pont. 205 Species facti 96a, 5. pont: kövekkel és „frustis tegularum" [=tégladarabokkal] dobálták az evangélikusokat. A lutheránusok szidalmazásáról nem írt a Species facti. A történetnek ez a része csak a Status causae-ban található meg. 206 Species facti 96a, 5. pont. 207 Payr 1894, 60. o. 208 Payr 1894, 61. o. Későbbi művében is ezt ismételte meg: a vallási zavargást „boszantó szándékkal Kisfaludy Balázs répcelaki r. katholikus nemes provokálta", Payr 1910a, 37. o. 209 Radó László, Radó István, Horváth György, Horváth Zsigmond, Székely István, Németh János, Pap másképp Németh Ádám, Borbély Sándor, Kiss Imre, Kiss István, Tóth György, Török György, Illyés István, Tatay Pál, Kovács György. Nomina citatorum nobilium, Eccl. folioszám nélkül. 210 Szöllősy Ádám főszolgabírót és Szekfü Pál esküdtet. 2,1 Eccl. 62-167. 212 1. Ismeri-e a név szerint felsorolt fogvatartottakat? 2. Jelen volt-e augusztus 20-án Vadosfán, a verekedés hogyan kezdődött, látta-e a megnevezett fogvatartottakat, hallotta-e, hogy káromkodott, verekedett, valakit megsebesített? 3. Vagy úgy tudja-e, hogy nem káromkodott, nem verekedett, hanem jól viselte magát? 4. Rosta János halála mi okból vagy kinek verése által történt, vagy éppen senki sem ütötte, hanem betegségből történt halála? 213 „Michael quidem Miholits Vadosfalvensis literis clam missis consilium expetiit per avium et uxorem, haec crebra ursit pastorem loci, ut litteris certum redderet, idem cum denegasset, curarunt seribi per Adamum Horváth fratruelem, qui inter reliqua haec verba inseruit: Jó reminységgel legyetek, mert az Isten támasztott patrónusokat a külső országokban is. Tiszt. Fábri uram köszöntet benneteket. Litterae in porta arcis Kapuvariensis deperditae, pervenerunt ad manus Inclyti Magistratus, ..." Memorandus superintendenti 97a. Az emlékirat szerzője ismeretlen, de Payr véleménye szerint „Fábrihoz igen közel állhatott s adatait is jóformán tőle vagy annak jegyzeteiből szerezhette. Erre lehet következtetni a legkisebb részleteknek is (mint Fábri szavai és bibliai idézetei stb.) pontos feljegyzéséből, melyeket csak szem- és fültanu tudhatott", Payr 1894, 65. o., jegyzetben. Keletkezésének időpontja a szövegéből kikövetkeztethetően: 1753. április 13. után. Ezen munka alatt nem szűnt Luther tanács Prédikátor Fábri, magyarul ez Kovács, Fujtatóját nyomta, mondotta jön Takács, Meg-szövi fonalát, étket-is hoz Szakács. (Szekfü 1756, 148. strófa)