Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.

Figyelő - SERES ISTVÁN: (Kakuk Zsuzsa: Hoztam tenger mélyéből. Krími tatár népdalok és találós kérdések)

tékban. A népdalgyűjtemény ezt követően ugyancsak az akadémia tulajdonába került, s így végre teljessé válhatott Kunos Ignác tatár folklór gyűjtése. Ez utóbbi anyagból nyújt ízelítőt a Barbaricum Könyvműhely kiadásában napvilágot látott szép kivitelű kiadvány, amely tartalmi szempontból három nagyobb egységre oszlik. Először a legnagyobb egységből, a 447 négysoros dalból, ún. máníból olvashatunk egy válogatást, amelyet a hosszabb lélegzetű, több versszakból álló dalok, a dzsyrek követnek. Ez utóbbiakból egyébként összesen 136-ot tartalmaz Kunos eredeti kézirata. A dalok tematikus felosztásban követik egymást, így szerelmes dalok, felelgetősek, anyóscsúfolók, ünnepköszöntők, katonadalok és a kereskedők dalai mellett egy-egy leánykesergőt és bölcsődalt is megismerhet az olvasó. (Jelen sorok íróját - lévén a török és mongol népek betyárvilágának a kutatója - külön örömmel töltötte el, hogy a kiadványban egyegy börtön- és betyárdalt is felfedezhetett.) Végül a 109-121. oldalon a 167 találós kérdésből (tapmadzsá) találhatunk egy rövid, de annál szerteágazóbb válogatást. A kötetnek különleges zamatot ad, hogy - eltérően a korábbi kiadásoktól, amelyek filológiai aprólékossággal elkészített és a nemzetközi tudományosság részére közzétett szakfordítások voltak - új kötetében a kitűnő turkológus műfordítóként mutatkozik be. Ami nem lehet véletlen, hiszen a könyv már a szélesebb olvasóközönség számára készült, s éppen a Nagykunság „fővárosában", a kipcsak-török hagyományokat legintenzívebben ápoló Karcagon jelent meg. Külön értéke a kötetnek, hogy Kakuk Zsuzsa a könnyen értelmezhető, népies török mondatokat magyarul is a maguk egyszerű szépségében tudta visszaadni. A kötetet kiegészíti egy tatár szó- és tulajdonnévjegyzék, valamint egy, a tatár folklór kutatására vonatkozó részletes bibliográfia is, amely alapján az olvasó bővebb ismereteket szerezhet a Kunos Ignác által éveken át szorgosan kutatott, és gyakran még a turkológusok számára is oly' ismeretlen keleti világról. Csupán remélni tudjuk, hogy ez az eredetileg nyolc kötetre tervezett folklóranyag - lehetőleg irodalmi átültetésben - előbb-utóbb teljes terjedelmében a magyar olvasóközönség elé kerül. Seres István