Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.

Figyelő - NYAKAS MIKLÓS: A nagykereki Bocskai-kiállítás

nemesi címereslevelek jórészt a fejedelem adományai, s tulajdonosaik főképp a Partium területéről származtak. Bemutatásukkal jeleztük azt a személyes kapcsolatrendszert, azt a társadalmi bázist, amely a szabadságharc sikerét - sok egyéb tényezővel együtt - lehetővé tette. Értelemszerűen külön feladat volt a várkastély építés- és birtoklástörténetének bemutatása, kulcspontjában a Bocskai-kori állapottal. A sokféle rekonstrukciós elképzelés közül Gyalókay Jenőét (1928) fogadtuk el, amely egyszerűsége és átláthatósága miatt máig a leghihetőbb. A makett jelzi Nagykereki „mocsárvár" jellegét. A kiállítás belsőépítészeti megoldását a helyszín adottságai és a forgatókönyv szerkezete szabta meg. A rendezők az egyetlen járható utat választották, amikor az erősen tagolt, egy helyen kör alakú falfelületet rendezés szempontjából másodlagosnak tekintették, s a mondanivalót a termek közepére csoportosították. A szerves építészet szellemét követő installáció jól illeszkedik az épület hangulatához, s egyben optimális lehetőséget ad a tényleges mondanivaló minél teljesebb kifejtésére. A helyi hagyomány és a mai tényszerű történeti tudás összevetésére jó példa a szülőhely bemutatása. A források bizonysága szerint - ahogyan Bocatius is írta - Bocskai István Bocskai György és Sulyok Krisztina gyermekeként 1557. jan. elsején, pénteki napon született Kolozsvárott. Bihar viszont Kismarja szülöttjének tudja, s Bocskai maga is e tájat vallotta szülőföldjének. A látszólagos ellentmondást két egyenértékű megoldással, egy műtárgymásolattal és egy interaktív makettel érzékeltettük, egyértelműen állást foglalva a történeti források által bizonyítottnak vehető kolozsvári születés mellett. Az első terembe lépve a középkorvégi Kolozsvár makettjével találkozunk. Láthatjuk rajta a „kincses város" legfontosabb épületeit, templomait, az utcákat, a városkapukat, Mátyás király szülőházát, s természetesen Bocskai István születési helyét. A fontosabb épületeket nyomógombokkal tettük láthatóvá. (Bocskai szülőháza, Mátyás király szülőháza, domonkos kolostor, Szent Mihály-plébániatemplom, Szent Jakab-kápolna, a pellengér helye a piacon, a Városháza, ferences kolostor). Itt találjuk a kismarjai ref. templom mai képét, valamint a templom tornyában lévő Bocskai harangot. A 2004 nyarán folyó ásatások során előkerült a Bocskai-család kriptája, amelynek feltárás kori állapotát mutatjuk be. A kismarjai ref. templom 1616-ban öntött harangjának díszítése a város Bocskaitól kapott címerét és magát Bocskait örökíti meg. A címerkép ebben a formában a város hivatalos pecsétnyomója is volt. A kiállítás számára bronz öntvény készült a harang megfelelő részéről. Ez a munka meglehetősen nehéz volt, mert a gipszmintát a templomtoronyban kellett vennünk. A Bocskai-család származását, kapcsolat- és rokonsági rendszerét részint családi címerek segítségével tettük láthatóvá, de kiállítottuk Hagymássy Katalin - Bocskai felesége - 2004-ben Mezőtelegden átadott szobrának gipszmintáját is. Külön hangsúlyt fektettünk a Báthoryakkal való rokonság bemutatására. Egyik legfontosabb célunk az volt, hogy a hajdúsági és a bihari Bocskai-kultusz gyökereit bemutassuk. Az első teremben három Bocskai ábrázolás látható. A másolati formában elhelyezett festmények azt bizonyítják, hogy a Hajdúság és a kismarjaiak akkor is elevenen ápolták a nagy fejedelem emlékét, amikor szabadságharcát úgymond